E. Csorba Csilla - Sipőcz Mariann: Arany János és a fényképezés. Országh Antal fotográfus /1821-1878/ pályaképe (Budapest, 2019)

E. Csorba Csilla: Arany János és a fényképezés

1,1 Barabás Miklós, A festészeti távlatról, in: Akadémiai Értesítő III, Pest, 1860, 147.

112 Szegedy-Maszák Zsuzsanna, Két portré Barabás Miklósné, Susanne Bois de Chesne-ről, in: Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára, Bp., CentArt, 2009, 262. http://www.centrart.hu/letolt/omnis/47_SZEGEDY- MASZAK_Zsuzsanna_261 .pdf

113 Az Ország Tükre, 1865. március 2., 89.

114 Farkas Zsuzsa, I. m., 92-94.

115 Tomsics Emőke, Lehetőség és kényszer. A fotográfiai nyomtatott képek világában Magyarországon az 1880-as évek előtt, Tanulmányok Budapest Múltjából, 2014/39, 191 214.

116 A Petőfi Irodalmi Múzeumban 2018. május 24-én rendezett esten technikatörténészek, magángyűjtők tekintették meg a képet, s többük véleménye szerint talbotípia lehetett az eredeti kép.

117 Arany János levele Szász Károlynak, Nagykőrös, 1855. július

1., AJÖM XVI, 580. A Berecz Károly által szerkesztett Magyar írók areképalbuma számára készülő litográfiához Szász Károly valamely vidéki fényképész fotóját küldte meg.

118 Uo.

119 Arany János levele Tompa Mihálynak, Nagykőrös, 1855. június 8. AJÖM XVI, 569.

120 Arany János levele Kovács Jánosnak, Nagykőrös, 1856. szeptember 7., AJÖM XVI, 759.

121 Beke László tanulmányban foglalkozott az Akadémia és a fényképezés kapcsolatával: A Magyar Tudományos Akadémia és a fotográfia, in: A Magyar Tudományos Akadémia Képzőművészeti kincsei, Bp. MTA-MKI, 2004, 31.

122 Arany János levele Kovács Jánosnak, Nagykőrös, 1856. szeptember 7., AJÖM XVI, 759-760.

123 Walter Benjamin, Műalkotás a technikai reprodukálhatóság korában, ford. Kurucz Andrea, Mélyi József,

http ://aura. c3 .hu/walter_benj amin .html

124 Arany János titoknok jegyzőkönyvi bejegyzése: „Egyik lapján a palota dombormű-rajza álljon; s ez inkább ajánltatik kézrajz mint photographia után.” AJOM XIV, 70.

125 Uo.

126 Arany János Gévay Bélának, Pest, 1871, december 4., AJÖM XIV, 435.

127 Hivatali iratok 2, AJÖM XIV, 545.

128 Révész Emese, Kép, sajtó, történelem. Illusztrált sajtó Magyarországon 1850-1870 között, Bp., Argumentum- OSZK, 200."

129 Arany János köszönőlevele a debreceni „Emlékkert - Társulat” elnökének, Csanak Józsefnek, AJÖM XIV, 294.

130 Arany János köszönőlevele Pest város főpolgármesterének, Gyöngyössy Alajosnak, AJÖM XIV, 431.

131 Simonyi Antal fényképe (Szkalniczky Antal terve és Halász László modellje után), A magyar akadémia épülő palotájának főhomlokzata, 1862 májusa után (albumin,

95 X 145 mm; kartonra ragasztva 250x 330 mm), FSZEK Budapest Gyűjtemény, ltsz. 001379. Hirdeti: VU 1862/6 (február 9.), 72. („A magyar akadémiai palota tervei. A magyar közönség, mely a palota ügyéhez oly hazafiui áldozat- készséggel járult, bizonyára érdekkel fogja szemlélnie.”)

132 Keleti Gusztáv, Az Eszterházy-képtár eredetijeinek közvetlen fényképi másolata (Fényképezte Simonyi Antal.) Első folyam, Pest, 1871. A nagyobb alakú album 47,7 x 34 cm (Jelzet: FSZEK B 708/97), a kisebb alakú 31,3x21,8 cm. (Jelzet: FSZEK BQ 708/5). Ráth Mór a tíz képet háromféle albumkötésben jelentette meg. A legdíszesebb kiadás ára 22 forint volt, a következő kiadásban a képeket nem albumba, hanem kartonba helyezték, amiből az egyes példányokat ki lehetett venni, ez 21 forint volt, a negyedrétű album pedig 12 forint. Ld. Farkas Zsuzsa,

A francia Braun fényképészeti cég Budapesten 1886-ban, Fotóművészet, 2008/1.,129.; Farkas Zsuzsa, Papp Júlia,

A műtárgyfényképezés kezdetei Magyarországon 1840-1885, Kecskemét, Magyar Fotográfiai Múzeum, 2007, 176-177.

133 Reform, 1870, 304.

134 Gévay Béla, Az Országos Képtár harmadik emeletei termei az átalakítás előtt, 1870-es évek első fele, sztereofénykép, 87 x 175 mm, BTM Kiscelli Múzeum

135 Arany Album. Than Mór és Lotz Károly fényképezett rajzai Arany János költeményeihez, Pest, Ráth Mór, 1868.

A fényképeket Simonyi Antal készítette, a lapok mérete 32x24 cm. Vö. Farkas Zsuzsa, „Minden műtárgy a világ birtoka lett”, in: A műtárgyfényképezés kezdetei Magyarországon 1840-1885, I.m., 64., 174., 175.

136 pest; Nap[ó 1867. december 13., 288.

137 Ko (1) 1863. február 8., 140-141.

138 Ebbéli tájékozódásunkat nagyban megkönnyíti Hász-Fehér Katalin nagyszabású kutatásainak megjelentetése: Arany János Munkái. Lapszéli jegyzetek. Folyóiratok L, Bp., Universitas-MTA-Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet, 2016

139 Tomsics Emőke, Fotográfiák a Hon oltárán. Jótékonyság és fotográfia az 1860-as években, Fotóművészet 2007/4. Köztudott, hogy Deák magát 1842 óta nem hagyta „lemásoltatni”, s csak 1861-ben, Rottenbiller Lipót polgármester kérésére állt Simonyi Antal kamerája elé.

140 AJÖM XII, 57.

141 Szépirodalmi Figyelő (1) 1860/41, 655. AJÖM XII. 43., idézi Deák Ágnes, „mint toronyból a bakter”. Arany János folyóiratai a nemzeti és társadalmi kérdések erőterében in:

,fiíazám tudósi, könyvet nagy nevének!.” Arany János pályájának művelődéstörténeti olvasatai, szerk. Cieger András, Bp., MTA BKK-OSZK-Universitas, 2017, 167.

142 Ko (1/1) 1863/19 (május 10.), 455.

143 Divatcsarnok, 1858. szeptember 28., 615.

144 Ko (1/1) 1863/7, 167. „Fényszobrászatnak (photosculptura) nevezik most egy Villéme nevű franczia találmányát, mely abból áll, hogy az ábrázolandó egyént különböző látpontból egyszerre lefényképezik s e különböző profilokat domborművé állítják össze.” (Egy Kellerhofen nevű német felfedezte Párizsban, hogy lehet kőre photographirozni) Ko (1/1) 1863/14. (október 4.), 335.

145 A Dunanan apó című darab sikeréről: Ko (1/2) 1863/22 (november 29.), 527; a korabeli optikai szemfényvesztésekről: Kolta Magdolna, I. m., 84-85, Szajbély Mihály I. m., 71-73. Az ördögpilulái című előadásban, amely a színlap szerint fényesebb kivitellel készült, mint a párizsi,

50