E. Csorba Csilla - Sipőcz Mariann: Arany János és a fényképezés. Országh Antal fotográfus /1821-1878/ pályaképe (Budapest, 2019)

E. Csorba Csilla: Arany János és a fényképezés

75 Az album történetéről bővebben Id. VU, 1864. február 14., 71; VU 1864. február 28., 84-86.

76 Eötvös József körlevele az Akadémia tagjainak, Pest, 1864. november 23., MTA KIK Kézirattár és Régi könyvek Gyűjteménye Tört.4-rét 41.

77 Az album készítésének háttértörténetére világít rá Farkas Zsuzsa tanulmánya: a célból, hogy a király Schrecker Ignác akadémiai albumát elfogadja, egy bírálóbizottság vizsgálta meg annak művészi színvonalát. Csak kétharmad részt ítéltettek „tökéletesen jónak és megfelelőeknek”,

„egy harmad része ellenben műtani szempontból kissé gyengébbnek és nem tökéletesen kielégítőnek találtatott” — írták a bírálók. Farkas Zsuzsa, Ki fényképezhette a királyt ?, Fotóművészet, 2010/3, 115-116.

78 Keresztury Dezső, Mindvégig, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1990, 279.

79 Farkas Zsuzsa, Uo.

80 VU, 1865. március 26., 150.

81 Szemere Miklós levele Arany Jánosnak [1865. március 28], AJÖM XVIII, 579.

82 Szemere Miklós levele Arany Jánosnak [1865. április első felében], AJÖM XVIII, 581-582.

83 AJÖM XIV, 743.

84 Tompa Mihály levele Arany Jánosnak, 1859. április 2.,

AJÖM XVII, 292.

85 Tompa Mihály levele Arany Jánosnak, Hanva, 1864. július

14., AJÖM XVIII, 457. Tompa ugyanezzel a hasonlattal él, amikor Kazinczy Gábornak számol be egy Lévay-kép látványáról: „Láttam Lévayt, olyan fekete, mint Húsz János, mikor a pernyéből kihúzták.” Tompa Mihály Kazinczy Gábornak, 1863. október 7., Tompa Mihály levelezése II.,

Bp., Akadémiai, 1964, 33.

86 PIM Fotótár, F. 1517.

87 VU (13) 1866/49 (december 9.), 600.

88 Keresztury Dezső, Magyar írók arcképe, A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve, Budapest, PIM-Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Kiadó, 1968, 14.

89 Kaszap-Asztalos Emese, Sidó Anna, I. m., 40^12.

90 Milbacher Róbert, Roncsolt anyag, fájó gép: Arany János testérőluv Nympholeptusok. Test, kánon ésköltőiségproblémái a 18-19. században (szerk. Szűcs Zoltán, Vaderna Gábor), Budapest, L’Harmattan, 2004, 123-152.

91 Keresztury uo., illetve Keresztury Dezső, „Csak hangköre más”. Arany János 1857-1882, Bp., Szépirodalmi,

1987, 290. Kovács Sándor Iván irodalomtörténésznek birtokában volt egy másolat, amelyet Kapitány Ferenc szekszárdi gyűjtőtől kapott, ez lehetett a Simonyi-sorozat ötödik darabja. Ld. Fényképtár és Szótár. Kecskeméti jegyzet Simonyi,fényíró” kiállítása alkalmából, Forrás 1992/11, 74.

92 Köszönet illeti Simon Gábor magángyűjtőt, hogy a kötetet rendelkezésünkre bocsátotta.

93 Oláh Gábor, Arany János feje, VU (60) 1913/22 (június 1.),

436., e cikkre hivatkozik Hász-Fehér, I. m 18.

94 MNM Történeti Fényképtár, ltsz.1940/46.

95 Achille Millien Arany Jánosnak (1867. július 7.),

AJÖM XIX, 106. „Je recevrais avec gratitude Votre

photographie qui serait pour moi un précieux souvenir.” Arany a La Moisson című verseskötetéről közölt bírálatot,

SzF (1) 1861/27 (május 9.), 422-425 és AJÖM XI, 171-178.

96 VU 1879/48, 773 (Irodalom és művészet)

97 Ellinger Ede és testvére felajánló levele, MTA KIK K, RAL 519/ 1881. A virtuális album jelzete MTA KIK Kézirattár, Ms 10.206. (163 fénykép, albumin, 270x214 mm, karton méret 380x277 mm, 6 dosszié)

98 VU 1882/44, 699.

"PIM Fotótár, ltsz. F. 3102.

io° pjM Fotótár, ltsz. F. 2017. 234.1.

101 A metszetet Arany László tette be elsőként az édesapja hátrahagyott iratait és levelezését megjelentető kötetbe.

Az Ellinger testvérek 1880 körül Arany Jánosnéról, valamint Arany Lászlóról és feleségéről, Szalay Gizelláról is készítettek felvételt. Az Arany Lászlót ábrázoló kép leltári száma: MTA KIK Kézirattár, Msl0.206/I.l/3. 239.

102 Ellinger Ede és testvére, Akadémikusok arcképei 1880-1900 körül, MTA KIKK Kézirattár, ltsz. Ms 10.206. (A hat dossziéban elhelyezett 163 arckép kartonra kasírozott mérete: 380x277 mm)

103 VU (27) 1880/17, 277. Az Ellinger-sorozatnak az Aranyéletműbe foglalását és a képeket illetően ld. Kaszap-Asztalos Emese, Sidó Anna, I. m., Bp., PIM, 2018, 49-52.

104 Kovács Mihály olajfestménye ma az MTA KIK Kéziratárában található, Szontágh Diegó festménye 1926- tól a budapesti Petőfi Ház tulajdonában volt, Biczó Géza a botos-kalapos fényképet tette át a margitszigeti környezetbe. Ez a festmény, mely Voinovich Gézáné tulajdonában volt,

a 2. világháborúban feltehetően megsemmisült.

Ld. Soltészné Szilárd Kató, I. m., 59-60.

105 Arany László a család legszívesebben fényképezkedő tagja, fotogén alkat, számos művészi kép maradt fenn róla,

pl. a Strelisky műteremből, Klösz György által, stb. (MTA ltsz Kt 17.) Ld.: A Magyar Tudományos Akadémia és a művészetek a XIX. Században, Bp., MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, 1992, 176-178.

106 Arany János, Pesti Napló, 1917. február 18.

107 Egyed Péter, Fényes pillanatok Barabás Miklóssal in:

Eszmény és hasonlatosság. Tanulmányok és adatközlések Barabás Miklós születésének 200. évfordulójára, Pallas-Akadémiai Kiadó-Székely Nemzeti Múzeum, 2010.

108 Pesti Hírnök, 1862. június 7., 52.

109 Hölgyfutár, 1862. szeptember 18. Idézi Farkas Zsuzsa, Barabás Miklós (1810-1898) fényképészeti tevékenysége, Fotóművészet, 2006/5-6., 122.

110 A fénykép hátoldalán látható Wölfél Sándor (1838-1877) nagyszalontai gyógyszerész kis vignettája, mely a kép készítőjének személyére vonatkozóan vet fel kombinációs lehetőségeket. Wölfel Sándor szülei (Wölfel János gyógyszerész és felesége) bérelték Arany Jánosék házát Nagyszalontán az 1850-es években, erről a költő és Ercsey Sándor 1852-53-ban gyakran váltottak levelet. Wölfel Sándor a kis képet feltehetően csak keretezte, bár Wölfel S és társa címen fényképész műtermet is fenntartott Nagyszalontán.

49