E. Csorba Csilla - Sipőcz Mariann: Arany János és a fényképezés. Országh Antal fotográfus /1821-1878/ pályaképe (Budapest, 2019)
E. Csorba Csilla: Arany János és a fényképezés
A lapszerkesztő Az 1860. november elején indult Szépirodalmi Figyelő szerkesztőjeként Arany természetesen az irodalmat helyezte előtérbe, de politikai, művészeti kérdésekben is állást foglalt. Nem hiányzott lapjából a hazai és külföldi kulturális, tudomány- politikai, művészeti hírek sora, szoborállítások, festményvásárlások (pl. adománygyűjtés Székely Bertalan II. Lajos holttestének fellelése című képének megvásárlása érdekében), vagy a Nemzeti Múzeum gyűjteményezései (pl. két Kisfaludy Károly rajz megvétele), s jelen volt benne a „fényképes” híradás is. Lapszerkesztőként, cikkek szerzőjeként és átvevőjeként is megmutatkozó tág szemléleti horizontjából adódóan a lapban Európa fontos vagy érdekes kísérletei között számos fényképezéssel kapcsolatos híradásra lelhetünk.138 Örömmel üdvözölte azt az akciót, amelynek keretében Deák, a „Haza bölcse” hosszas unszolásra hagyta magát fényké- peztetni Simonyi Antal által, s az árusításból származó bevételt a pesti árvaház javára ajánlotta fel.139 Arany találó megjegyzése a Szépirodalmi Figyelő hasábján e nemes gesztusra: „Méltó dicséret a nagynak: ki árnyékát is ily gyümölcsözővé tudta tenni.”140 Éppígy dicséri Simonyi Antal ama ödetének eredetiségét, mely szerint az 1861-es országgyűlés két házának tagjairól, valamint az irodalom és a színművészet kiemelkedő képviselőiről négy kötetben fényképalbumot tenne közzé: „Csak siessen - írja Arany - mielőtt az örökre nevezetes országgyűlés tagjait, mint a sybilla falevélre írott jóslatát, szétszórná a vihar. Egy óriás lapon együtt látni azokat, kik a döntő pillanatban oly egyek tudtak lenni, jól esnék a magyar ember szívének.”141 A passzív ellenállás egy kis rejtett szösszenete annak a hírnek a megjelentetése, mely szerint „egy bécsi photograph arra az eredeti gondolatra jött, hogy egy albumban mind azon irodalmi egyének arczképeit kiállítsa, kik a februári patens óta sajtó-törvényileg elítéltettek és büntetést álltak ki. Egy pár kép tőlünk is kikerül.”142 Arany politikai, morális elköteleződésének közvetett példája lehet, hogy az emlékezők szerint a Határozati Párt vezére, az 1861. május 7-én ön- gyilkosságot elkövető Teleki László fényképe bekeretezve élete végéig íróasztalán állt. (A fénykép sajnos elveszett.) Az ellenzéki érzelmű politizálás szolgálatába állított fényképezés mellett számos külföldi találmány, fénytani, technikai érdekesség tűnik fel az 1863-as év elején induló Koszorú című lapjában is. Amint az ismeretes, nagy igény mutatkozott az ismeretterjesztő, képes magazin indítására, amelynek Arany kezdetben - részben koncepciója értelmében, részben anyagi okok miatt - ellenállt. A közönségigényt kielégítő Divatcsarnok e vágyat a következőképpen határozta meg: „íróink jól talált arcképeit azok rövid, de tartalmas életrajzával együtt nyeri a t. olvasó közönség, mely bizonyára óhajtja, hogy azon íróknak, kiknek művei neki élvezetet nyújtottak, legalább arcképét és életrajzát bírhassa.”143 1863-as második számának 283. oldalán a Koszorú ígéretet tesz, hogy az elvárásokat kielégíti, s arcképeket is fog közölni lapjában - „ha a példányok száma meg lesz állapodva.” Az 1860. november 7. és 1865. június 25. között megjelent (Szépirodalmi Figyelő, Koszorú) lapszámokban nemcsak Arany széleskörű tájékozódása, hanem az intermediális kapcsolatok, vizuális kísérletek iránti érzékenysége is megfigyelhető. Az Europa - Chronik der gebildeten Welt című német hetilap egyes híradásainak, cikkeinek átvételével különösen sok, különböző diszciplínához tartozó cikket, adatot tett közzé. A külföldön dívó fényszobrászat, a nyomdai sokszorosítás, valamint az eltáncolt zene és Beethoven képekkel előadott 6. (Pastorale) szimfóniája144 éppúgy helyet kap a Koszorúban, mint a Molnár György (a Budai Népszínház igazgatója) által Párizsban Alexandre Bauquer színpadgépésznek köszönhetően elsajátított, és Magyarországon is bevezetett technikai, mechanikai újításai, amelyek révén a kulisszákra hátsó átvilágítással szellemalakok, kísértetetek képeit vetítették, s különféle zajokat, megvilágításokat alkalmaztak. Az Offenbach szerzeményekhez, így a több mint száz előadást megért Dunanan apó és fia utazása, de különösen Az ördög piluláDnoz készített erős effekteket használó díszletről ismertetést közöl. A hatásvadászónak tűnő, festett, mozgatott díszlet jogosultságát ugyan Arany kétségbe vonta, de emlékeztethette őt fiatalkora ködfátyol- kép-bemutatóira, melyek már az 1840-es években beköltöztek a kőszínházak falai közé.145 Hasonló élményt jelenthetett a rémtörténetek iránt fogékony költő számára az a Henry Dircks angol mér41
