E. Csorba Csilla - Sipőcz Mariann: Arany János és a fényképezés. Országh Antal fotográfus /1821-1878/ pályaképe (Budapest, 2019)
E. Csorba Csilla: Arany János és a fényképezés
és reál dilemmája” elé állította őket, hanem felvetette az olcsóbbság, s a gyorsaság kérdését is. Arany, maga is ügyes rajzoló lévén, az MTA székháza megnyitásának emlékéül tervezett egy emlékplakettet elő- és hátlappal. A készíttetés műgondjára utal, hogy mérlegeli, vajon „a dombormű fényrajz, avagy kézrajz után készüljön, maga az építész keze által.”124 Győry Sándor akadémiai tag levelére, amelyben kiadásra ajánlja Balogh Kálmán értekezését, Arany János a következőket válaszolta: „Beszéltem Rolninál. Mihelyt napfényes idő lesz, photographia útján felényi költségből kiállítja a rajzokat.”125 Gévay Béla pesti fényképésznek megköszöni, hogy osztogatható fényképekkel hozzájárult a Toldy Ferenc-ün- nep sikeréhez, s tájékoztatja arról, miszerint „az MTA ülésén bejelentettem, hogy tisztelt Uraságod a Toldy-ünnepélyen az akad. tagjai közt leendő ki24. Simonyi Antal: Izsó Miklós Csokonai Vitéz Mihály szobra osztásra 100 db. látogatójegy alakú és 23 db ca- binetalakú fényképét az Ünnepeknek, megküldeni szíveskedett.”126 Az Akadémia, amely a fényképezés feltalálásától kezdve buzgón vett részt annak fejlesztésében, épületében teret adott a kutatásoknak is. Egy Arany hivatali iratai között olvasható levél szerint: „Wartha Vincze 1. t. azon kérelmét, hogy photochemiai kísérleteket tehessen az Akadémia physikai termében, és hogy az azokhoz szükségelt eszközöket az Akadémia eszköztárából használhassa — ajánlólag mutatja be. Az engedély megadatik.”127 A fenti idézetek, a fényképezéssel való találkozásra utaló példák hosszan folytathatók az 1860-as évektől egyre jobban szaporodó műtárgyreprodukciók sorával. A fénykép ez időben amellett, hogy eljátszotta az előkép, azaz a metszet alapjául szolgáló forrás szerepét, mint önálló reprodukciós technika is elterjedt. „1859-ben a Nefelejts elsőként közölt eredeti fotográfiát mellékletként, amikor egyik számához Telepy Károly” festményének Beszédes Sándor által készített fényvésetét mellékelte.128 Az Akadémia titkáraként Arany János Csanak Józsefnek, a debreceni „Emlékkert-Társulat” elnökének örömmel köszöni meg az Akadémia számára megküldött, Izsó Miklós Csokonai szobrának több oldalról felvett „díszes fényrajzi másolatait”.129 Ugyancsak lelkesen üdvözli a Don Quijote kéziratának másolatát, egy Kódex-lap fényképét, vagy a Fáy András Kalap utcai házát az emlékezet számára megőrző fényképmásolatot.130 Simonyi Antal neves fotográfussal különösen gyümölcsözően alakult Arany kapcsolata. Simonyi művelt, képzett képzőművészként került a fényképezőgép mögé. Találmányaival 1855-ben Párizsban díjat nyert, az Akadémián előadást tartott, ő nyitotta meg Pest legelőkelőbb műtermét. Kutatószellemű, elméleti szinten felkészült, a tollat is jól forgató festő-fényképészként működött, aki felbecsülhetetlen energiát fordított a hazai képzőművészet és társulati élet felvirágoztatására is. 1855- ben megjelent tanulmányában fogalmazza meg a költői kérdést: „Ki is lenne méltóbb kezelője a fény- írászatnak, mint a tudományosan képzett festő?” A választ maga adja meg művészi értékű oeuvre - jével. A műtárgy reprodukálásának terén is nagy érdemeket szerzett Simonyi Antal nevéhez fűződik az épülő Akadémia palotája főhomlokzatának 36