E. Csorba Csilla - Sipőcz Mariann: Arany János és a fényképezés. Országh Antal fotográfus /1821-1878/ pályaképe (Budapest, 2019)
E. Csorba Csilla: Arany János és a fényképezés
üveglapot egy nagyobb fekete viaszosvászon darabbal összepréselték. Néhány óra múltán a vászon és a kép összetapadt, így az lehúzhatóvá vált az üvegről. A sötét anyagon pozitívként jelent meg a negatív kép. Az eljárást 1853-ban, Párizsban a Wulff & Co. cég jelentette be. A nagyszalontai egész alakos Szél Kálmán-portré készítésének alkalma, helyszíne, s maga a készítő nem ismert, pedig magyar közgyűjteményben alig akad párja a selyem bélésű, nyomott mintás bőr tokban található, papír-bársony paszpartuval körülvett, felállítható módon is tartható nagy méretű pannotípiának. Nem tudni, hogy Szél külföldi tanulmányai során (Bécs, Göttingen, vagy Genf városaiban) készíttette, vagy egy ismeretlen magyar fényképészt dicsér a kiválóan ad- jusztált munka. Feltételezésünk szerint a Szél Kálmánról és szinte bizonyosan Arany Jánosnéról is fennmaradt pannotípiák annak az Országh Antalnak 1863-1865 közötti munkái, akinek az Arany családról készült csoportképet is köszönhetjük. Országh párizsi emigrációjánál;; kezdetén ismerkedhetett meg ezzel a direktpozítív eljárással, mert már 1856 augusztusában szeretné megmutatni a technikát párizsi frissen nyitott műtermében Szemere Bertalannal: „Próbáját szeretném adni egy általam meglehetős tökélyre vitt vászon fényrajznak” - írja.35 Az alig kivehető módon Arany Jánosnét ábrázoló pannotípián és a később tárgyalandó porcelán papírképen Ercsey Julianna beállítása azonos, frontális, ruhája szépen elrendezett, a vászonképet eredeti keretéből kivették, a fényképet oválisra körbevágták. Érdekes módon e technika elméleti oldalról ismert lehetett az Akadémia ügyeivel foglalkozó Arany János számára is, hiszen dr. Bardócz Lajos: A felfedezések és találmányok története. Különös tekintettel a gőz és villanyosság alkalmazására és a fényképirás kifejtésére a miveit rendek szükségeihez alkalmazva című könyve, amely a Magyar Tudományos Akadémia által a Magyar Hölgyek Díjával koszorúzott pályamű volt, 1865-ben jelent meg. E könyvben külön fejezet foglalkozik a sztereo- szkóp, a pszeudoszlcóp és a pannotípia készítésével. Elképzelhető, hogy Arany Juliskáról is készült viaszosvászonra felvétel, de csak Aranyné és a vő, Szél Kálmán ábrázolása maradt fenn. Mindkét kép rendkívüli módon besötétedett, nehezen kivehető vonásokat takar. A családi kép, 1863 E fénykép, amely az Arany család feltételezett albumának fő helyét foglalhatta el, a költőről egyetlen magáncélból készült fotó.36 „Ma délután jegyezte el Juliskámat a Balogh Péter utódja a szalontai ifjú lelkész: Szél Kálmán. A viszony kölcsönös hajlandóság utján fejlett eny- nyire: s nekünk szüléknek semmi okunk e házasságban leányunk sorsa iránt meg nem nyugodva lenni” - számol be a boldog apa leánya révbe érkezéséről Tompának. Szél Kálmán szalontai lelkész 1863. március 18-án eljegyezte Arany Juliannát.37 Az eljegyzés nemcsak a fiatal pár számára volt sorsfordító, új életformát hozott a szülők életébe is. Ezt a pillanatot kívánták megörökíteni akkoriban még nem szokványos módon, egy fényképész, Országh Antal kamerája által. A kép keletkezésével kapcsolatban annyit tudhatunk, hogy feltehetően Juliska kérésének eleget téve örökíttette meg magát a család először és utoljára. A fényképezkedéstől s a nyilvánosságtól ódzkodó Aranyt a szép családi ünnepre tekintettel egyesek szerint a Csengery család,38 mások szerint pedig Gyulai Pálné Szendrey Mari39 bírta rá a pár perces műtermi jelenlétre.40 A kifejezetten privát célból készített felvételen a család tagjai felkészülten várják az expozíciót, ki pózba meredten, ki kicsit félszegen, más otthonosabban néz maga elé vagy a gép irányába. A kép készítésének időpontja néhány hét eltéréssel behatárolható, hiszen Arany kb. 1863. május 22. és június eleje között megküldi a fényképet Tompáéknak, s barátja a neki küldött példányt június 9-én keltezett levelében meg is köszöni.41 A képen ülő helyzetben egy kanapén Arany Juliska és Arany Jánosné, mellettük a jobb szélen Arany János, mögöttük álló helyzetben a vőlegény, Szél Kálmán és Arany László láthatók. A család négy tagja a legünnepibb öltözetét vette magára, mindnyájan magyar ruhában kívánták magukat megörökíteni. Szél Kálmán posztó atillát hord, amelynek elején 5-ös csoportokban felvarrt paszomány gombok és pántok sorakoznak. Az atilla alatt mellény (?). Szűk nadrágját csukafejes paszomány díszíti.42 Arany Julianna taft ruhaderekát a ruha anyagából húzott fodrok ékesítik. Ingválla buggyos ujjú, csipkével tűzdelt, köténye fekete gépi csipke, szoknyája más anyagú (atlasz?). Arany Laci sűrű bordazsinórzattal meghányt atillát visel, 17
