E. Csorba Csilla - Sipőcz Mariann: Arany János és a fényképezés. Országh Antal fotográfus /1821-1878/ pályaképe (Budapest, 2019)
Sipőcz Mariann: Országh Antal és a Nemzeti Színház
23. A Nemzeti Színház az 1860-as években Szerkesztő úr"-mk küldte. Az elmaradt válasz miatt „Tisztelt Egressy Gábor úr”-nak írt. Pestre való visz- szaérkezése után a „ Tisztelt Egressy úr” megszólítást használja, majd színműveit a „Kedves Mester”-nek ajánlotta.19 Prielle Kornéliához, „Kedves édes barátnéjához” intézett levele 1875-ből való.20 Országh ekkor már Huszt vára és vele Máramaros megye története című nagyszabású emlékkötetének végső munkálatait végezte, melyben a máramarosszigeti születésű színésznőnek is helyet szánt. Prielle kétszeresen is tárgya Országh hódolatának: nemcsak a szülőföld köti őket össze, de a színházi ízlés is: a Nemzeti Színház színésznője az új francia színművek kiváló tolmácsolója. Ekkoriban Országh Antal állandó pénztelenségben szenvedett. Lassan összes jóakaróját elveszítette, színházi munkái nem voltak. Szívesen járna színházba, de jegyre nem telik. A Prielle Kornéliával való jó ismeretségét arra használja fel, s azért próbálja a színésznő hiúságát legyezgetni, hogy szabadjegyet kapjon tőle az előadásokra. Országh Antal egy évvel később, 1876-ban - már teljesen elszegényedve - megrendítő levelet küldött báró Podmaniczky Frigyesnek. Ebben azt kérte a Nemzeti Színház intendánsától, hogy biztosítson szabad bemenetelt neki és nejének azokon az estéken, amikor a fordításában bemutatott darabokat - így a Tamás bátya kunyhóját és a Pénz és becsületet - adják.21 Újra felajánlotta színműfordítói szolgálatait is, de az intendánstól nem érkezett válasz. Podmaniczky ennyit jegyzett Országh levelének hátoldalára: „Szigligeti drámai igazgató úrnak betekintés végén. 876. 23/6. Podmaniczky intendáns”. Felhasznált irodalom: Mályuszné Császár Edit: Színház és közönség az elnyomás korában 1849-1867. Kandidátusi értekezés tételei. Tudományos Minősítő Bizottság, Bp., 1959 Mályuszné Császár Edit: A főváros színházi életének megmagyarosodása (1843-1878). In: Tanulmányok Budapest múltjából 15. Szerkesztők: Gerevich László, Tarjányi Sándor. Akadémiai Kiadó, Bp., 1963 Pukánszkyné Kádár Jolán: A Nemzeti Színház százéves története. Magyar Történelmi Társulat, Bp., 1940 A Nemzeti Színház 150 éve. Szerkesztő: Kerényi Ferenc. Gondolat Kiadó, Bp., 1987 100
