Parragi Márta: Szentkuthy Miklós könyvtára (Budapest, 2008)

Szentkuthy Miklós könyvtára

ám egy mai olvasónak a mű tartalma, vagy könyvészeti értéke már nem tűnik jelentősnek, például Grész Leó Algebra és geometria (1918) című tankönyvét forgatva ma bizonyára kevés gimnazista lelkesedne. Könyvtára méretét is túlbecsülte, előfordult, hogy 20000 kötetet említett, egy évvel később már 25000-et. A halála óta megjelent Szentkuthy-kiadásokkal és -szakirodalommal együtt 8940 műből, hozzávetőleg 10000 kötetből áll a gyűjtemény, ehhez járul több mint 300 féle folyóirat, némelyik csak szórvány számként, de vannak több évtizeden át gyűjtött évfolyamok is.s Feleségével sok úti emléket, múzeumi-kiállítási belépőt, menetjegyet, számlát, meghívót, számolócédulát, képeslapot és egyéb ún. aprónyomtatványt őriztek meg.

A Frivolitások és hitvallásokban mesél édesapja, Pfisterer Lajos nevelési elveiről is. Mai szemmel nézve spártai körülmények között élt gyerekszobájában, ám moziba járni, utazni és könyvet vásárolni lehetett. Gyakori vendég volt a budai Fő utca vagy a pesti Kossuth Lajos utca, Váci utca régi könyv- kereskedéseiben. 1914-ben unokatestvérével együtt „katalogizálták" az akkor meglévő tíz-egynéhány darabot. Az 1. számú egy német nyelvű gyerekkönyv volt Hoffmann v. Fallerslebentől. Ma is megvan a karácsonyi ajándékként kapott Verne Gyulakönyv, A Grant kapitány gyermekei Franklin kiadásban (1916), benne a gyermek Pfisterer Miklós ceruzás aláírása. E könyv „Doré-illusztrációiról" még idős korában is lelkesen mesélt, pedig valójában a rajzokat Eduard Riou és Adolphe Pannemaker készítették. A Kosztolányi Dezső fordította Modern költők „tetemesen bővített", 1921-es kiadása édesapja ajándéka volt. Szentkuthy többször elmesélte egy El Greco-album vásárlásának történetét, a gyerekkori emlékkel bizonyára erősíteni akarta kapcsolatát kedvenc festőjével. Ez magyarázhatja, hogy Kurt Pfister El Greco című, 1941-ben megjelent művének címlapján a vásároltam 1924 körül bejegyzés olvasható. Az ifjúkorában gyűjtött sorozatokat felnőttként is szívesen forgatta, a Lampel és Wodianer kiadó Magyar könyvtárának, vagy Franklinék Olcsó könyvtárának papírfedeles füzetei kissé szakadozottan, de ma is megvannak, ahogy az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben, vagy a Pallas nagy lexikona is. A Petőfi költeményei (1923) című kötetet - Herczeg Ferenc és mások ajánlásával - az ország tíz legjobban fogalmazó diákjának egyikeként kapta jutalmul.