Parragi Márta: Szentkuthy Miklós könyvtára (Budapest, 2008)
Szentkuthy Miklós könyvtára
La Cattedrale di Amiens (1965), Le Mont-Saint-Michel (1941) stb. Egyik kedvence volt a londoni Thames and Hudson kiadó ! kultúrtörténeti albumsorozata: The birth of western civilization. Greece and Rome (1969); The Dark Ages. The making of European civilization (1969), The flowering of the Middle Ages (1966), The age of expansion. Europe and the world 1559-1660 (1968) stb., de az Insel Verlag kisméretű Insel-Bücherei sorozatát is gyakran kézbe vette: Die goldene Pforte zu Freiberg (1943), Schrift und Buchmalerei der Maya-Indianer (1965), Künstlerische Schachfiguren aus zehn Jahrhunderten (1963), Das Ständebuch. 114 Holzschnitte von Jost Ammann, mit Reimen von Hans Sachs (1960) stb. Az 1960-as, 1970-es, 1980-as években a prágai Artia, a szovjet Hudozsnyik és a magyar Corvina kiadó gondozásában is készültek szép, igényes ! kiadványok, ezek sem hiányoznak a művészeti könyvek közül. Az albumok egy speciális fajtája a középkori kódexek és a bennük lévő miniatúrák hasonmás kiadása. A középkorban persze nem csak templomok, hanem a festészet és a miniatúrák izgattak a végtelenségig, mert a miniatúrák tele vannak figurákkal, drámával: evangélium, korabeli történelem, ószövetség, latin és görög mitológia, krónikák illusztrációi, világtörténelmi „geszták" mind megtalálhatók. ...Most egy nagy vallomás jön: úgy szeretnék írni, mint ahogy a miniaturisták festettek és a címerrajzolók komponáltak. Dramatika, heraldika!n íme egy rövid felsorolás ezek közül: Magyar kódexek a Xl-XVI. században (1965), Magyar Anjou Legendárium (1973), Bibliotheca Corviniana Í (1981), A Mátyás-graduale (1980), Biblia Pauperum (1966), Francia és németalföldi miniatúrák Magyarországon (1969), Edith Rothe: Buchmalerei aus zwölf Jahrhunderten (1966) - ez egyike a legtöbb széljegyzetet tartalmazó könyveknek -, The Book of Kells (1980), Janet Backhouse: The illuminated manuscript (1979), Armenian miniatures of the 13th and 14tli centuries (1984) stb. Találóan írta Határ Győző Szentkuthy Miklós a magyar irodalom valaha élt legnagyobb miniatúristája (mert óriásműveiben négy-öt oldal oly páratlan, oly sűrített élvezetet jelent az olvasó- mik, amihez más szépírónk szövegében hiába keresnénk foghatót...)'2
