Kalla Zsuzsa - Adrovitz Anna: „Ki vagyok én? Nem mondom meg…”. Petőfi választásai (Budapest, 2012)
Sors, életemnek haragos dajkája
tetőtől talpig nemzeti ruhát öltött, a suszterinasok bámulva futkároztak utána. A ruha a Nemzeti Színház színpadáról is ismerős lehetett, az ún. Peleskei nótárius öltözet egyszerre volt tisztelgés a darab írója, Gvadányi József és a költő példaképe, Csokonai Vitéz Mihály előtt. Szinte hibátlan utánzat a szűk mellény, a prémes, panyókára vetett mente, a sujtásos szűk nadrág, a túri süveg mellé tűzött toll, a szattyán csizma. A ruhát hol fokos, hol sétapálca egészítette ki. Ellenfelei természetesen másképp látták: ...alig állhattam meg a kacajt, midőn Vachott Sándornál legelőször láttam és ismertem meg Petőfit, mert szeszélyből épp úgy öltözködött, mint a Peleskei nótárius tündérkedik a színpadon. Lehetetlen idétlenebb figurát elképzelni, mint ő ez öltözetben volt, s még ahhoz: igen bő, májbőr csizma! S vékony görbe lábszárak a lötyögő csizmában! (Szemere Miklós visszaemlékezése) I 21 I Petőfi hímzett házisapkája, ajándék Szendrey Júliától | vászon, pamut, fémszál | PIM Petőfiék lakása kellemes, biedermeier bútorokkal berendezett értelmiségi otthon volt, ahol a szekrényekben és a falakon a házigazda büszkeségei sorakoztak: nagy értékű könyvtára, a francia forradalom szereplőiről készült, Párizsból rendelt kőrajzok, valamint unokatestvére és barátja, Orlai Petries Soma festményei. A kényelemhez tartozott a pipatórium, a háziasszony saját hímzésű dohányzacskóival. Az írás, olvasás kelléke volt a huzattól védő házisapka is: Te állj, te állj előttem, Barátságos jelen, Jóízűen merengek Mosolygó képeden. Nem vagy merész kalandor, Regényes vad legény, Kinek félvállán mente, Sastoll a süvegén. Fejeden házisapka, Rajtad hálóruha, Kezedben egy pohár bor, Szádban török pipa. (Hideg, hideg van ott kint...) I 23 I Névaláírás-próbák | Pápa | 1842 fordulója I díszes szépírás | PIM Bárány Gusztáv, pápai református kollégiumbeli iskolatárs Liturgiái Zsengék (1840) című, tizenkilenc lapos kéziratának hátsó borítólapján Petőfi névaláírás-próbái láthatók. Ez az első ránk maradt nyoma a Petőfi névnek. A pápai képzőtársaság, az itt kötött szoros barátságok meghatározó hatással voltak költői identitása alakulására, noha Orlai ekkor még költő, Jókai Mór festő, Petőfi pedig elsősorban színész szeretett volna lenni. Itt tűnik fel a számos művésznév (Örömfy Vidor, Dalma, Homonnai, Rónai, Sió, Borostyán, Sólyom Sándor) után a Petőfy/Petőfi névalak, noha még később is használ írói álneveket, mint például a Pönögei Kis Pált, szerepjátékként. I 24-25 I Tikáts Adolf I A Pilvax kávéház belseje | 1901. | toll, akvarell I PIM A kávéház mint a közélet új helyszíne nagyban különbözött a rendi politika - a megyegyűlések, az országgyűlés - hagyományos fórumaitól. Lehetőséget adott egy fiatal generációnak arra, hogy kipróbálja önmagát, a sajtón és az egyesületeken keresztül befolyásolja a közvéleményt. A Pilvax egyenlő feltételeket, demokratikus megszólalást biztosító kerek márványasztala ma is látható kiállításunkon. Jurátusok, fiatal írók, művészek és ügyvédek nagy csoportokban állották körül a „közvélemény asztalát", melynél, mint a szellemi arisztokrácia táblabírái Petőfi, Jókai, Sükei, Korányi, Vasváry, Orlai és Degré voltak a hangadók. (Gyalokay Lajos visszaemlékezése)