Szentmártoni Szabó Géza: Áldott szép Julia. Kiállítás Balassi Bálint születésének ötödfélszázadik évfordulóján (Budapest, 2005)

Vezető a kiállításhoz

A rejtekajtótól jobbra egy befalazott ajtó keretében a Julia-ciklus 25 versének címei sorakoznak, mintegy elbeszélve a fiktív történetet. Ezek után immár akik következnek, azokat mind kiket házasságába, kiket a felesígítűl való elválása után szerzett. Jobb részre a virágénekeket inkább mind Júliánál, mely nevére azért keresztelte az szerelmesét, hogy a rígi poétákat ebben is kövesse. Kik közül Ovidius Corinnának, Joannes Secundus Júliának, Marullus Neaerának nevezte szeretűjét. HARMINCNEGYEDIK. Ezt akkor szerzetté, hogy az felesége idegenségét és hamisságát eszébe kezdte venni, kin elkeseredvén, s jutván Annak az szerelmesének igazsága eszébe, akit ok nélkül, bolondul elhagyott volt feleségéért, úgy szerzetté ezt, az „Már szinte az idő vala kinyílás­ban” nótájára. - HARMINCÖTÖDIK. Ezt akkor szerzetté, hogy az ő felesége idegensége miatt, az régi szeretőjén kezdett szívében megindulni, arra az oláh nótára, azmint az eltévedt juhokat siratja volt az oláh leány. - HARMINCHATODIG Kívánsága szerint cselekeszik (tudniillik egy igen-igen szép kegyest ígér); okát jelenti Venus annak is, miért árolta el az felesége, de ez Pethő Gáspárnénál vagyon, az nótája „Csak búbánat” etc. - HARMINCHETEDIK. Ezt akkor szerzetté, mikor az feleségétől elvált; kiben emlékezteti Cupidót arra, amit Venus őáltala fogadott néki, ha feleségétől békével elválik, kire megfelel Cupido, Júliát mutatván s dicsérvén néki, azon nótára.- HARMINCNYOLCADIG Immár hogy az Cupido mutatására megsaldítja Júliát, azfelé mégyen, kit szinte egy kapuközben talál elő, s közöl így szól, ugyanazon nótára. - HARMINCKILENCE­DIK. Hogy Júliára talála, így köszöne néki, az török „Gerekmez bu dünya sensiz” nótájára - NEGYVENEDIK. Cupidónak való könyörgés, okul előhozván az salamandra példáját, azt, hogy vagy lészen őhozzá jó valaha, vagy sem, de mint az salamandra tűz kívül, ő sem élhet soha az Julia szerelme nélkül, az „Csak búbánat” nótájára. - NEGYVENEGYEDIK. De Julia venante: A Julia vadászatjárói, kit írva küldött volt Júliának, azon nótára, de voce ad vocem ex Angeriano.- NEGYVENKETTŐDIG Inventio poetica, azt írja meg, mint veszett öszve Julia Cupidóval, azon nótára. - NEGYVENHARMADIK. A fülemilének szól, azon nótára, altera inventio. - NEGY­VENNEGYEDIK. Inventio poetica. Grues alloquitur: A darvaknak szól, ugyanazon nótára. - NEGYVENÖTÖDIK. Dialogus, kiben azt beszéli egy barátjával a maga szerelméről, az „Már szintén az idő” nótájára. - NEGYVENHATODIK. Az Dobó Jakab éneke, az „Már szintén az idő vala kinyílásban” ellen szerzett ének, azon nótára. - NEGYVENHETEDIK. Item inventio poeti­ca, az ő szerelmének örök és maradandó voltáról, „Csak búbánat” nótájára. - NEGYVENNYOL­CADIK. Hogy Júliának, s nem az Szerelemnek adta meg magát, azon nótára. - NEGYVENKI­LENCEDIK. Sokféle dolgokhoz hasonlítja magát és a Szerelmet, ezt jobb részint németből fordította meg, a „Már szintén az idő” nótájára. - ÖTVENEDIK. Júliát hasonlítja a Szerelemhez, mely hasonlatosságot a Julia dicséretén kezd el, az „Csak búbánat” nótájára. - ÖTVENEGYE­DIG Hogy nyerte el Julia a Cupido nyilát, íját, s hol viseli, azt írja meg, könyörögvén az végében itt is az Júliának, az „Magam gondolván” nótájára. - ÖTVENKETTŐDIG Kiben morog Cupi- dóra, hogy csak ígérte, s nem ádja meg Júliát, az „Már szintén az idő” nótájára. - ÖTVENHÁR­MADIG Az hét plánétákhoz hasonlítja Júliát, az „Csak búbánat” nótájára, sibi canit et Musis. - ÖTVENNEGYEDIK, Dialogus, kiben úton járván az versszerző beszél Echóval. De ezt nem értheti jól meg az, aki nem tudja, micsoda az Echo, azon nótára. - ÖTVENÖTÖDIK. Mindezek­re a versszerző találmányokra, kiket a könyörgése után ide írt, midőn Júliától sem izenetbe, sem levélbe semmi választ nem vehetne, búsul magában, és sápolódván azon, hogy meneked- hessék meg Julia haszontalan szerelmétől, Cupido tanácsot ád néki, ez is ugyanazon nótára vagyon. - ÖTVENHATODIG Kiben csak azon könyörög, látván, hogy semmi választ nem vehet tőle, hogy ottan csak ne feledkezzék el róla, ez is azon nótára, mint az elébbi. - ÖTVEN- HETEDIK. [Miután mindenféle okfejtéssel hiába próbálkozott Julia felgyullasztására, azon igye­kezik, hogy őt fölöttébb való heves könyörgéssel a maga iránti szerelemre édesgesse, különb- különbféle példákkal hozakodván elő meggyőzésére,] ugyanazon az elébbi nótára. - ÖTVEN­NYOLCADIG [Látván, hogy Júliát sem ékes beszéddel, sem okfejtéssel nem gyújthatja föl szerel­mére, a nyavalyás az eget, a földet és a tengereket betölti panaszolkodásával, és bosszúsan ígéri, hogy több éneket Julia kedvéért ezután nem énekel], azon nótára. - EZ AZ JÚLIÁRÓL SZER­ZETT ÉNEKEKNEK A VÉGE Innentől, merített papírra nyomatatva, építészeti díszeket formázó címlapkeretek elé helyezve sorakoznak a falon ama versrészletek, amelyek az áldott szép Julia megdi- csőült voltát mutatják. 18

Next

/
Thumbnails
Contents