Hegyi Katalin (szerk.): „Életem regénye”. Kísérő kiadvány a Petőfi Irodalmi Múzeum Móricz Zsigmond születésének 125. évfordulója alkalmából rendezett kiállításához (Budapest, 2005)
Életrajzi adatok
1908 Erdő-mező világa címmel állatmese-gyűjteménye jelent meg. Hét krajcár című novelláját Osvát Ernő közreadta a Nyugatban. 1909 Első novelláskötete, a Hét krajcár a kritika nagy elismerését váltotta ki. Megvált a szerkesztőségi munkától. Minden idejét az írásnak szentelte. Megismerkedett Ady Endrével. A Nemzeti Színház nagy sikerrel mutatta be Sári bíró című színművét. 1910 Feleségével nagy európai körútra indult. 1911 Megjelent nagy feltűnést keltő regénye, a Sárarany és Az isten háta mögött. Leányfalun telket vásárolt, majd házat építtetett rá. Háza, kertje sok magyar írót látott vendégül. 1912 Két regénye, A galamb papné, a Harmatos rózsa és két novelláskötete, a Magyarok és a Tavaszi szél jelent meg. 1913 Feleségével Olaszországba utazott. Megjelent a Kerek Ferkó című regénye és egy- felvonásos színműveinek gyűjteménye, a Szerelem. 1915 Saját kívánságára haditudósítóként a keleti frontra került. Riportokat, elbeszéléseket írt háborús élményeiből és tapasztalataiból. Megjelent Mese a zöld füvön című elbeszéléskötete. 1916 Megjelent erdélyi farsangi emlékeiből született regénye, a Nem élhetek muzsikaszó nélkül és a háborús gondokkal küzdő falu életét idéző novelláskötete, A tűznek nem szabad kialudni. 1917 Megjelent A fáklya című regénye, az Árvalányok című kisregénye és novelláskötete, a Szegény emberek. 1918 A polgári forradalom eseményeiről tudósított; az alföldi városokat járta. Napvilágot látott Vérben, vasban című elbeszéléskötete. A december 1-jén megalakult Vörösmarty Akadémia egyik szervezője és alelnöke, a Néplap egyik szerkesztője lett. 1919 januárjában a Kisfaludy Társaság tagjává választották. A földosztást sürgette. Ismertette a köztársaság földtörvényét (A földtörvény kiskátéja). Járta az országot és riportokat készített. A forradalom bukása után kizárták a Kisfaludy Társaságból; „számonkérő szék” elé idézték. 1920 Megjelent Légy jó mindhalálig című regénye. 1922 Megjelent első történelmi regénye, a Tündérkert. A Budapesten tartózkodó Thomas Mann Tóth Árpád társaságában meglátogatta Leányfalun. 1923 Egy akol, egy pásztor című elbeszéléskötete jelent meg. 1924 Búzakalász című színművét a Renaissance Színház mutatta be. Ekkor ismerte meg Simonyi Mária színésznőt. Holies Jankával kötött házassága az elmélyülő konfliktusok miatt egyre inkább válságba jutott. Az otthoni bajok elől hosszabb időre Debrecenbe utazott. Ott írta meg Pillangó című idilljét. Megismeri a debreceni Kardosné Magoss Olgát. Bensőséges levelezésük - hosszabb megszakításokkal - az író haláláig tartott. 1925 Felesége öngyilkos lett. Móricz a tragédia utáni hetekben két nagyobbik lányával Olaszországba utazott. Felesége halála után kezdődött levelezése 1926 Házasságot kötött Simonyi Máriával. Párizsba, majd Olaszországba utaztak. Megjelent Kivilágos kivirradtig című regénye. 1927 Feleségével felvidéki előadókörútra utazott. 1928 Megjelent Úri muri című regénye, a Vígszínház bemutatta a regény színpadi vál tozatát. Szenvedélyesen járta az országot, riportokat készített az Alföldön, Szat- márban és a Dunántúlon. 1929 Ötvenedik születésnapja alkalmából Tiszacsécse ünnepélyesen díszpolgárrá avatta. Megjelent Forró mezők című regénye. Osvát Ernő öngyilkossága után Babits Mihállyal együtt átvette a Nyugat szerkesztését. Harminckilenc hónapon át ő felelt a folyóirat prózai rovatáért. 31
