Thuróczy Gergely (szerk.): Az igaz ember pedig hitből él. Kerekasztal beszélgetés a reformációról (Budapest, 2006)
Kerekasztal-beszélgetés a reformációról
Syentmártoni S^abó Gé%a Egyáltalán: hogy állunk a kommentárokkal manapság? Azért hangsúlyozom ezt, mert a reformáció az Ige egyháza, s azért szeretnék erről beszélni, mert a Biblia megértésében is vannak problémák. A katolikus egyház például azt mondja, hogy neki tanítói hivatala van. Van klerikus és laikus. A protestáns bibliamagyarázat, a kommentár hogyan jelenik meg? Jómagam el szoktam mondani a diákjaimnak, hogy a reformációban egyetemes papság van, tehát elvileg mindenki hirdetheti az Isten igéjét, ámde a fundamentalizmus elkerülendő, ezért tehát mégiscsak jobb, ha tanult emberek magyarázzák a Bibliát, s ebbe a keretbe sorolom a bibliai kommentárt. Tehát nem olymódon, ahogyan a katolikusok, akik félnek attól, nehogy valaki az egyház tanítói hivatalával ellentétesen magyarázza a Szentírást. Milyen tehát egy protestáns kommentár? Bolyki János Az ereded szövegre kell támaszkodni, hiszen a reformációnak egyik nagy jelszava volt, hogy vissza a forráshoz. A kiadó megkövetelte, hogy saját fordítást adjak és a sok-sok szövegvariáns között is próbáljunk rendet vágni, igyekezni kell az eredetihez legközelebbit gondos szövegkritikai munkával megállapítani. Figyelembe kellett venni a szakirodalmat, így alkalmam volt egy olyan külföldi könyvtárban lenni, ahol ez elérhető. Ezek után jött a magyarázat. A legnagyobb dicséretet Ritoók Zsigmond professzortól kaptam, aki azt mondta, hogy a hitben építő és a tudományosan korrekt felfogás az, ami neki tetszett. Mindjárt rá fogunk térni a teológiáról a kultúrhistóriára, s akkor ott zenghet az emberben a János-prológus első fejezetében a híres „ a?y Ige testté lett”. Ez a legnagyobb csoda. János számára nem az a csoda, hogy Jézus meggyógyított egy vak személyt, hanem az, hogy az elején azt mondogatják a farizeusok: „Mi tudjuk”, a vak koldus meg csak annyit mond: „Én nem tudom, csak azt, hogy megnyílt a szemem.” A végén pedig kiderül, hogy azt mondja Jézus: „Mivel azt mondjátok, hogy látunk, ezért a bűnötök megmarad, bár azt mondtátok volna, hogy vakok vagyunk, akkor talán látnátok.” Tehát egy csodálatos szerepcsere van a történet folyamán. Hogy az ige testté lett, azt jelenti, hogy isteni, szellemi, láthatatlan erők inkarnálódni, megtestesülni akarnak. És mi más a reformáció és minden egyházi munka, mint ezek realizálása a történelemben, az irodalomban vagy akár egy nép életében. A „logosz” szó a görög nyelvben és a görög filozófiában mindig az egyes filozófusok tanításának központjában állt, de rengetegféle értelme volt. Úgy hiszem, hogy János apostol itt a gnózisnak nevezett vallási-filozófiai mozgalomnak mondott ellent, de annak a terminusait használta. Tudniillik, ha egy gnosztikus embernek azt mondták, hogy az ige testté lett — és nem is a „szórna”, amely a személyiséget jelenti, hanem a „szárksz” értelmében, ami a húsanyagot jelenti —, akkor eret kellett volna vágni rajta, mert különben gutaütést kapott volna, annyira botránkoztató volt. De János szeret bot- ránkoztatni és a benne megszólaló Jézus is nagyon élesen fogalmaz: azt mondja, hogy „testté lett”, tehát nemcsak röpködött körülöttünk, nemcsak egy-egy sugarával világított 6
