Csatlós Judit (szerk.): Vízizrí. Munkáskultúra a Duna partján - Életmód és társadalmi mozgalmak a modernitásban 2. (Budapest, 2016)
Önszerveződés / Self-organisation - A Természetbarátok Turista Egyesülete /The Friends of Nature Ramblers' Association
Önszerveződés A Természetbarátok Turista Egyesülete Munkásnak lenni a 2. világháborúig elsősorban a munkáltatóval való szerződéses viszonyt jelentett. A mai fogalmainktól eltérően, egyaránt munkásnak számított az alkalmazásban álló szellemi munkát végző tisztviselő, a kereskedelmi és banki alkalmazott, a kisiparos és az ipari munkavállaló. A közös érdekek felismerése és az osztállyá formálódás együtt jelentkezett a szociális reformokat támogatók körében a politika, a társadalom, sőt, a magánélet területén is az egyenlő jogok követelésével. A folyamat részeként a munka világához kapcsolódó új jogi és szociálpolitikai intézményrendszerek épültek ki a társadalomban. A 19. század végén a munkavállalók osztállyá formálódása és érdekvédelmi tevékenysége kapcsán létrejött egy új típusú szervezeti forma: a nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező, hálózatos felépítésű egyesület. Céljait a korábbi egyletektől és kluboktól eltérően már nem a tagok személyes érdeklődése, hanem egy csoport közös érdekei határozták meg. Ilyen egyesület volt a bécsi székhelyű Touristenverein Die Naturfreunde és az 1910-ben Budapesten megalakult Természet- barátok Turista Egyesülete, melyek az egyetemes munkásmozgalom részeként határozták meg magukat. A TTE fejlődése és működése erősen épített az önszerveződés különböző formáira. Ezt jelzik a tagok saját kezdeményezésére megalakított helyi és foglalkozás szerinti csoportok és szakosztályok; a szervezeti egységek nagyfokú önállósága; az infrastruktúrának a tagok által finanszírozott fejlesztése és fenntartása; az önkéntes és közösségi munkavégzés gyakorlata; az önművelést szolgáló tevékenységek. Az önszerveződésnek köszönhetően szerteágazó és komplex struktúra alakult ki, amely különböző anyagi, iskolai, származási háttérrel rendelkező, eltérő politikai nézeteket valló tagokat tömörített. Az egyesület a társasági élet, a formális és informális találkozások helyszíne, vitatér, a civil tudat megerősödését szolgáló intézményi forma lett. A TTE-ben és a különböző szakszervezetekhez kapcsolódó, hangsúlyozottan a szabadidő szervezésére szolgáló egyesületekben egy sajátos és kimondottan a munkásléthez kötődő kultúra formálódott, amely identitásformáló szerepén túl az összetartozás érzését is elmélyítette. 8
