Kemény Aranka (szerk.): Rejtély és ráció. Nemes Nagy Ágnes verskéziratai és rajzai (Budapest, 2004)

Félelem

Félelem Szeretlek. Nincs rá szó, nincs mozdulat. A rémülettől görcsösen szeretlek. Elsorolom, hányféle iszonyat vár rám és rád, már arcunkba merednek. Csak sorolom, csak számolom naponta, hörögtető álomból riadok, készülődöm még iszonyúbb koromra, simogatom sovány, meleg karod ­Kint söröztünk az aquincumi kertben, réteges emlék, gyönge, őszi ég, elmotyogtam egy gyerekkori versem: „Sárgult a lomb, de nem hullott le még", sárgul a lomb és minden perc utolsó, illír táncosnő köldökét riszálja, a gyom között latin-szabású korsó, biciklit hirdet kétméternyi tábla, langyos a lég, a füst is tündököl, a vonaton szöllő-szagú kosár, a sűrű illat hajunkra ömöl, csordultig érett, s szétbuggyant a nyár ­Hét esztendeje szeretlek, szerelmem, fordíts egyet a Göncöl-szekeren, szólj a világnak, mondd, hogy lehetetlen - s maradj velem. szept. 13. 51

Next

/
Thumbnails
Contents