Turnai Tímea: Tisztelet az elődöknek. Forray Gábor tervező, modellkészítő iparművész és az Operaház látványvilága - Szcenika 5. (Budapest, 2018)
A látványvilág utóélete - a Spartacus színrevitele, nemzetközi elismertsége
A látványvilág utóélete és a Spartacus színrevitele, nemzetközi elismertsége A tervező és makettje, munka közben. Fotó Mezey Béla. Ltsz: OSZMI/ szcenikai adattár, 84.3.-2017. >rA téma örök, amíg embereket nyúgnak, ölnek, igazságtalanul bántanak, és vannak emberek, akik kitörni vágynak” Seregi László nyilatkozatából, a Spartacus operaházi műsorfüzetében Seregi László egész estés koreográfiája és rendezése, valamint Forray Gábor látványvilágával nemzetközi meghívásokat és díjakat nyert Spartacus-^ öt évtizeden át (ősbemutató 1968, legutóbbi előadások 2016) tö- reden népszerűséggel szerepelt a Magyar Állami Operaház műsorán. A címszerepet a magyar balett-történet kiváló táncosai alakították: Fülöp Viktor, Róna Viktor, Havas Ferenc, Dózsa Imre, Keveházi Gábor, Szakály György, Solymosi Zoltán, Ifj. Nagy Zoltán, Gregor Hatala, Apáti Bence. A rendező nem csupán teljesen új szövegeket írt, hanem a színpadi beállításokat, képeket is teljesen megváltoztatta az előző verziókhoz, koreográfiákhoz képest. Librettója idővágásos módszerrel készült, az események és képek az időben visszafelé, emlékezésszerűen peregtek. Ennek megvalósítására a tervező sajátos újítása volt a Forray-féle dia modern, újragondolt alkalmazása. A képek látványvilágát és sorrendjét előre eltervezte és megrajzolta. A már a korábban bemutatott opera feldolgozásokból ismert technikával, két üveg közé ez alkalommal sötét tónusú olaj—víz keveréket készített, ezt ismét elektromossággal hozta mozgásba, és diapozitívként vetítette a zene mondanivalójának megfelelő látványterveit. Filmes vágásokkal és az idősíkok váltásával újította meg az ekkor már elismert magyar koreográfus, Seregi László tánc-dramaturgiáját. A koreográfia mellett, a vetítés és a fénydramaturgia a nemzetközi elismerést is meghozta számukra. 78
