Kiss Marianne (szerk.): Engel Tevan István 1936-1996. Tanulmányok, emlékezések, életmű katalógus (Budapest, 2006)
Bevezető az életműkatalógushoz
BEVEZETŐ AZ ÉLETMŰKATALÓGUSHOZ Engel Tevan István (1936-1996) jelen kötete a művész születése és halála évfordulója, valamint az évfordulók kapcsán a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2006 novemberében megrendezett életműkiállítás alkalmából jelent meg. A magyar grafikusok közül a vele egyidősek (Gyulai Líviusz 1937), vagy a nála idősebbek (Csohány Kálmán 1925-80, Feledy Gyula 1928, Gácsi Mihály 1926-87, Gross Arnold 1929, Kondor Béla 1931-72, Würtz Ádám 1927-94) nemzedékében szinte egyedül ő foglalkozott majdnem kizárólag irodalmi illusztrációval. Elvétve, egy-egy utazás (Jugoszlávia: 1965, New York: 1973, Anglia: 1976, München: 1980 stb.) hatására, vagy csoportos kiállítás, pályázatok (Vallomások a vonalról, 1995) alkalmából készített más témájú grafikákat. 1963-tól vett részt csoportos kiálb'tásokon (Stúdió-kiállítások, majd a Miskolci Országos Grafikai Biennálék, Hódmezővásárhelyi Őszi Tárlatok, belgrádi Aranytoll Illusztrációs Biennálék, Salgótarjáni Országos Rajzbien- nálék, Békéscsabai Alföldi Tárlatok, Szegedi Nyári Tárlatok). 1961-ben jelent meg az első, általa tervezett borítójú kötet és a következő évtizedben már nemcsak borítók (többek között az Európa Kiadó Modern Könyvtár sorozatáé), hanem illusztrációk is (Vámos Imre: Európai utazások, 1965, Giljarovszkij: Moszkvai alvilág, 1966, Tucholsky: A gripsholmi kastély, 1967, James: A csavar fordul egyet, 1969, Joyce: Dublini emberek, 1970 stb.) napvilágot láttak tőle. A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalatánál 1972-ben megjelent. Mai magyar rajzművészet c. kötet, amely Solymár István bevezetőjével az első olyan mű, mely a hetvenes éveket a magyar grafika jelentős korszakaként összegzi, nem említi a nevét. Talán mert az a néhány egyedi rajz (Brecht és Tolsztoj-illusztrációk: Stúdió 63, Musil-illusztrációk: Stúdió 64) vagy rézkarc (Böll-, Kassák-, Füst Milán-illusztrációk: Stúdió 70), mely kiállításokon szerepelt, vagy a már példaként említett könyvekben megjelent mű nem volt elég meggyőző. Esetleg azért, mert a művész évtizedes pályáját bemutató egyéni kiállítás a Fényes Adolf Teremben csak a kötet megjelente után, 1973-ban volt, s így a szerzőnek nem lehetett átfogó képe a művész addigi munkásságáról. Az 1978-ban megjelent Graphica Hungarica c. kötetben (Európa Könyvkiadó) azonban már szerepel három rézkarcával. Pályájának következő szakaszait a hetvenes évek közepétől a nyolcvanas évek közepéig-végéig, majd haláláig szintén az illusztrációk jellemzik. A második szakaszban születnek borítói az Európa Zsebkönyvekhez (Hra- bal: Tükrök árulása, 1977, Díszgyász, 1981, Párái: Teljesült kívánságok vására, 1978, A képzelet kínja, 1985 stb.) és a Szépirodalnü Olcsó Könyvtár sorozatához (többek között Jókai: Sárga rózsa, Kafka: Amerika, 1978, France: Angyalok lázadása, 1980) és a pályát mindvégig jellemzően egy sor feledhető tartalmú kötet illusztrációi is. Ugyanakkor könyv formában soha meg nem jelenő, de folyamatosan visszatérő, saját maga számára készített Calvino-, Lesage-, Bulgakov-variációk, bibba ábrázolások sora is végigkíséri érettebb korszakait. Ebben a kötetben először kíséreljük meg, hogy a hagyaték többszöri átnézése után és a közgyűjteményekben, magántulajdonban található grafikák ismeretében azokat a műveket válogassuk be, tekintettel a variációk sokaságára, melyeket a legjobbnak, legkiérleltebbnek tartottunk. Sajnos nem szerepelhetnek a válogatásban azok az alkotások, melyek lappanganak,
