Adrovitz Anna: ARC poetica. Petőfi Sándor életében készült képmásai (Budapest, 2012)
Képleírás és keletkezéstörténet - Alexy Károly | Petőfi Sándor mellszobor | 1850
Alexy Károly PETŐFI SÁNDOR MELLSZOBOR 1850 körül Petőfi eltűnése (és a tíz nappal később bekövetkező világosi fegyverletétel) után, az önkényuralom időszakában a hatalom tiltotta a költő arcképeinek forgalomba hozását, nyilvános terjesztését. Alexy Károlyt, Petőfi első szobrának (kát. 28.) alkotóját például, aki a szabadságharc kitörése pillanatában beállt a honvédseregbe, s a bukás után Batthyány Lajos özvegyének kérésére megmintázta a mártírhalált halt miniszterelnököt, börtönbüntetésre ítélték. Alexy, aki 1836 és 1838 között a bécsi akadémián tanult szobrászatot, Barabás Miklós bíztatására tért haza Bécsből 1847-ben. Itthon a festő környezetében élt, segítségével kapcsolódott be a magyar reformkor művészeti életébe. Barabás, mint Pest legkeresettebb arcképkészítője, megrendeléseket szerzett számára, és bemutatta a korszak politikai, művészeti elitjének, így minden bizonnyal Petőfinek is. Politikai nézeteik hasonlósága, a reformeszmék iránti elkötelezettségük, szenvedélyes hazafiságuk valószínűsíti az ismeretséget. A kis méretben, egyszerű kivitelben, mintegy személyes emléktárgyként - alig 34 centiméteres, patinázott gipsz büszt formában - készült szobor megmintázásához a művész az 1846-os Barabás-tusrajz (kát. 9.) alapján készült első Tyroler-féle acélmetszetet (kát. 10.) használta. Választása talán azért esett erre - hiszen Alexy jól ismerte az 1845-ös (kát. 7.) és 1848-as (kát. 17.) ábrázolásokat is -, mert ez közelítette meg leginkább a személyes emlékezetében megőrzött költőarcot (Vayerné, 1959, 37-41.). A szobor, bár viszonylag pontosan követi az előképeket, természetes hatású. A ruha, a keskeny szakáll, valamint a hullámos haj megegyezik a metszettel, egyedül az állrész csontosabb és az ajkak megformálása szikárabb. Tudjuk, hogy Alexy több, másokat ábrázoló munkája is Barabás-rajzok alapján készült, sőt, a festő megjegyzései után még mintázás közben is korrigálta a szobrokat. Szegedy-Maszák Hugó visszaemlékezése szerint Alexy Batthyány Lajos szobrának elkészítésekor is Barabás Miklóstól - a volt miniszterelnök portréinak festőjétől - kért tanácsot vonásai pontosításához. Barabás, aki maga is mintázott, ekkor elkészített egy Batthyány-szobrot - ma a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona (MNG Itsz.: 83355) -, ami alapján Alexy kijavíthatta a magáét 1861-ben, s elkészítette Batthyány egész alakos szobrát. ARCpoetica | KÉPLEÍRÁS 89
