Adrovitz Anna: ARC poetica. Petőfi Sándor életében készült képmásai (Budapest, 2012)

Képleírás és keletkezéstörténet - Barabás Miklós | Petőfi mellképe | 1846

szakállam nem sűrű. Mihelyt meggyógyulok, felkeresem. Isten Önnel! Tisztelettel Petőfi S." Mint a levél szövegéből kiderül, mellékletként volt mellette egy, a költőnek saját magáról készített vâzlatrajza, ami azonban elveszett. Nem tudjuk, hogy róla készült metszetet igazított-e ki, vagy szabadkézzel készítette a rajzot, annyi bizonyos, hogy a kért változtatásokat saját kezűleg jelölte be rajta.

Az Összes költemények kötete az új képpel 1848. február 1-jén látott napvilágot. A Barabás- tusrajzról és a Tyroler-féle metszetekről további három változat készült ezután 1849-ig (kát. 12- 13. és I.), amelyek különböző folyóiratokban jelentek meg (Rózsa, 2000, 105-108.). Petőfi Sándor arcképének ezt a típusát választották legtöbbször illusztrációul az életrajzok, irodalomtörténeti, művészeti kiadványok, folyóiratok és képeslapok - így a költőnek (az 1848-as nemzetőr képe mellett, Id. kát. 17.) ez vált legismertebb képmásává.

Emich Gusztáv kitűnő üzleti érzékkel vásárolta meg az Összes költemények jogát: a költő a tisztes fizetségért pontosan szállította a verseket, a sajtóban pedig élénk találgatás folyt az újabb és újabb kiadások hasznáról. Talán a sikeres együttműködés emlékére rendelt meg kiadója számára Petőfi egy apró, saját mellszobrával díszített pecsétnyomót Szentpéteri Józsefnél. Pest legkeresettebb és művészi alkotásairól is híres ötvösmesterét Emichék társaságából ismerte.

Az E. G. monogramú darab (kát. 25.), amelyet Emich Gusztávné ajándékozott a Petőfi Háznak, 1849-ben készült el. Bár a pecsétnyomó felső részén a költőt mintázó elefántcsont büszt kissé érettebb, markáns arcú férfit mutat, valószínűleg ez Petőfi első kisplasztikái ábrázolása (Kalla- Ratzky, 2006, 152.).

I KÉPLEÍRÁS

52

ARCpoetica