Török Dalma (szerk.): Heinrich von Kleist. Miért éppen Kleist? (Budapest, 2016)

Irodalmi parafrázisok - Eörsi István: Halálom reggelén

RIEBISCH

PEGUILHEN

VOGEL

PEGUILHEN

VOGEL

PEGUILHEN

VOGEL

PEGUILHEN

VOGEL

SUMMING

is lehet hibázni. Ez a paraszt azt mondja, hogy felesége, aki éppen a kávéscsészéjüket vitte vissza elmosni, vagy ötvenet lépett a két lövés között.

Mert azt hitte, kérem, hogy csak úgy lövöldöznek a levegőbe, jókedvükben.

Magát ki kérdezte? - Ennyi időre volt szüksége Heinrichnek ahhoz, hogy megbizonyosodjon Henriette haláláról, mielőtt szájába vette volna a pisztolyt. Mert a szájába vette. Iszik. Előtte alaposan tanulmányozhatta az anatómiát, mert a feje nincs is szét- roncsolódva. Amennyire a lámpás fényénél megállapíthattam, nem távozott el belőle a golyó. Gyenge volt a töltés, és nem hiszem, hogy tévedek, ha azt állítom, hogy ezt is kiszámította előre. Iszik. Egész életében csodabogár volt, és jól vágott az agya, kár, hogy teljességgel hiányzott belőle a humor.

Micsoda botrány lesz ebből! Elvégre itt gyilkosságra került sor.

Szívesen nevetett, de nem volt humora. Ezt állítom. Szívből csak olyasmin bírt mulatni, amitől elborzad az épelméjű ember.

Mit csináljak, ha valamelyik hivatali jóakaróm arra használja fel ezt a szerencsétlenséget, hogy rám húzza a vizes lepedőt?

Ugyan, miért húzná rád? Tudod, mit mondanak majd a kancellári hivatalban? Azt mondják majd, hogy egy gonddal kevesebb. Amióta csődbe ment a lapja, azóta a királytól a kancellárig és a rendőrminisztérium főtisztviselőiig mindenkit megugatott. És pénzt kunyorált a kincstártól. Örülnek majd, hogy nem kell többször elutasítani. Nemcsak Kleist úr halt itt meg, Peguilhen.

Elnézést. Persze. Iszik. Mindenkit megugatott, megugatott, megugatott. Pisztollyal a szájában legalább nem bírt ugatni.

felnevet, majd elkomorodik. Én meg azt hittem, hogy fogatlan kutya, és mekkorát harapott a szívembe! (...)

Hadd hívjam meg még egy rundra a méltóságos urakat. A halottak tiszteletére. Tölt. Mind isznak. Mi úgysem felehetünk le éjfélig, mert még befuthat Potsdamból a halottkém.

120