Török Dalma (szerk.): „Nekünk ma Berlin a Párizsunk”. Magyar írók Berlin-élménye, 1900-1933 (Budapest, 2007)

Olvasatok - Gantner B. Eszter: A magyar értelmiség és Berlin kapcsolatai a századelőtől 1933-ig

Összefoglalás

Berlin a századforduló óta az újszerű, a nagyvárosiasság jelképe, és egyfajta szellemi műhelyként szolgál a magyar értelmiség számára, amely itt szembesült az európai modernitással, annak teljes mélységében. Ez nem változott a két világháború közötti időszakban sem, amikor a Magyarországot politikai okokból elhagyók Berlint választották emigrációjuk színteréül. A weimari köztársaság Berlinjének nyitott, befogadó, nemzetközi légköre elősegítette a beilleszkedést, ugyanakkor a kétnyelvűség lehetővé tette számukra, hogy kapcsolatokat építsenek ki, és részévé váljanak a baloldali szellemű kultúrának. Ennélfogva Berlin az emigránsok többsége számára nem egyszerűen földrajzi értelemben vett állomást jelentett, hanem alkotó életük egy kreatív korszakát, amellyel hozzá tudtak adni valamit a kor kultúrájához.

1 Mannheim Károly, Hauser Arnold, Bíró Lajos, Lengyel Menyhért stb.

2 Legismertebbek: Balázs Béla naplói (Balázs Béla: Napló l-ll. Magvető, Bp., 1982; Lukács György: Megélt gondolkodás. Életrajz magnószalagon. Szerk. Eörsi István. Magvető, Bp., 1989.

3 Márai Sándor: Egy polgár vallomásai, Helikon, Bp,, 1990, 253-257.p.

4 Az ún. Groß-Berlin-Gesetz több környező települést csatolt Berlinhez, az így megnövekedett várost 20 kerületre tagolva, A lakosság száma ily módon 3,8 millióra növekedett,

5 „Ich wurde Emigrant. Was ich als ungarischer Dichter an mir baute verlor seinen Boden. Es war gewissermaßen vergeblich gewesen. Aus dem Extremisten bin ich Materialist geworden. Zumindest hatte ich auch geistig den Boden verlassen auf dem ich mich bildete, entwickelte. Das ganze war also vergeblich gewesen." In Béla Balázs: Tagebücher, Kézirat, MTA Könyvtár Kézirattára Ms 5024/2.

6 Jennifer Platt: Some Issues in intellectual method and approach. In Intellectual migration and cultural transformation. Edited by Edward Timmes, John Hughes. Wien, 2003, 7. p.

7 Mannheim Károly levelezése. Szerk. Gábor Éva, Argumentum, Bp., 1996, 245. p.

8 Gerhard Brunn: Metropolis Berlin. In Metropolis Berlin. Hrsg, von Gerhard Brunn, Jürgen Reulecke, Bonn, 1992; 19. p.

9 Berliner Ungarische Zeitung 1923, Berlin.

10 Lásd Keresztury Dezső-interjú, kérdező Botka Ferenc, 1987. május I I, PIM Könyvtár és Médiatár, K 286.

I I Herwarth Walden cikke a magyar művészekről: Weiter und weiter. Der Sturm, 1923. 14. Jg. 1. 7-9. p.

12 Gästebücher der Ehepaar Walden 1920-1925. Hrsg. Nell Waiden, Handschriftenarchiv der Staatsbibliothek Berlin, M 5480.

13 Lásd 9. lábjegyzet

89