Török Dalma (szerk.): „Nekünk ma Berlin a Párizsunk”. Magyar írók Berlin-élménye, 1900-1933 (Budapest, 2007)
Berlin-brevárium - Kassák Lajos: Az abszolút film. Berlin. A nagyváros szimfóniája
A filmnek nincs novellisztikus tartalma, nincs tendenciózus társadalmi beállítottsága, félreérthetetlenül önmagáért való, a filmalkotás jelentőségét reprezentáló produktum, Nem elbeszél, hanem megtörténik. • íme a modern civilizáció egyik főfészke. A nappali világításban a munka és a soha megnyugodni nem mérés vagy nem tudás a képsíkon. Az ember, az állat és a gép csodálatos formái és mozgásai. Az organizmus és az organizáció. Az egyik nagyszerűsége és a másik egzaktsága. A gépet bizonyára még senki se látta közülünk ilyen hatalmasan egyszerűnek és uralkodóan tisztának. Minden a maga helyén mozdul és minden formában érezni a végső kifejeződésre való törekvést. • A nagyváros szimfóniája véleményem szerint a legfilmebb film, ami eddig a közönség elé került. Elgondolásában nem színpadi játék, kivitelében nem műtermi fényképezés. Akik eddig nem lévén megelégedve a filmgyárak produkcióival úgy gondolták, hogy a mozinak az irodalom felé kell orientálódnia, azok ennek a filmnek a megtekintése után könnyen beláthatják lényegbeli tévedésüket. • Az alaptéma központjában mint konstruktőr, maga a rendező áll. Ez a konstruktív alkotó személyiség mindennel, mint különféle rendelkezésére álló nyersanyaggal áll szemben. És tudatosan tudja, hogy mikor a témájához nyúl, akkor magához e nagy élethez nyúl hozzá. Alakít és alkot a maga képességei és az anyag törvényei szerint. • Ruttmann bebizonyította előttünk hogy a film a mi civilizatórikus korunk produktuma, bebizonyította, hogy a filmfényképezés nem csak reproduktív műhelymunka, hanem a művészettel egy színvonalú produktív alakítás is lehet, sőt csakis az lehet, ha önmagát akarja adni. És bebizonyította azt is, hogy az abszolút film nem áll idegenül és fölérhetetlenül a mozi közönsége előtt. Sokan, feltűnően sokan voltak jelen a film bemutatóján, akiknek a figyelmét lekötötte s akik előtt a jövő kilátásait világította meg ez az alkotás. 1927
