Török Dalma (szerk.): „Nekünk ma Berlin a Párizsunk”. Magyar írók Berlin-élménye, 1900-1933 (Budapest, 2007)
Olvasatok - Csaplár Ferenc: Kassák Lajos Berlinben
CSAPLÁR FERENC: KASSÁK LAJOS BERLINBEN Kassák, a magyar avantgarde mozgalom vezére egy alkalommal járt a német fővárosban: 1922. novemberében. Berlin avantgarde irodalmi, művészeti csoportosulásaival azonban már jóval korábban kiépített kapcsolatokat. Folyóiratait, az 1915-ben Budapesten megindított A Tett-et, majd ennek betiltása után az 1916-tól kiadott Má-t a következetes antimilitarízmus, az expresszionista ihletettségű szépirodalmi és képzőművészeti anyag, a nemzetközi jelleg és a munkatársi gárda révén szoros szálak fűzték a berlini Die Aktion-hoz és a Der Sturm-hoz. A Magyar Tanácsköztársaság leverése után Kassákék tevékenységük színhelyét Bécsbe helyezték át, s az itt újra megjelentetett Ma hamarosan az európai avantgarde egyik legismertebb fórumává vált. I 921 áprilisától, amint a német fővárosban élő Moholy-Nagy László a Ma németországi képviselője lett, Kassákék berlini kapcsolatai tovább erősödtek. A szintén Berlinben tartózkodó Kállai Ernő rendszeresen írt beszámolókat a Ma részére a német fővárosban található új tárlatokról, Moholy-Nagy pedig képzőművészeti illusztrációs anyaggal látta el Kassákékat. Ennek eredményeképp születtek meg I 921 -1 922-ben a Ma Archipenko, George Grosz, Ivan Puni, Hans Arp és Moholy-Nagy műveivel illusztrált számai. Kassáknak több célja volt a berlini utazással. Irodalmi est rendezésével és személyes propagandával újabb híveket, előfizetőket szándékozott toborozni a Ma számára. Emellett meg akart ismerkedni a német főváros pezsgő kulturális életével. Mindenekelőtt a Van Diemen Galériában 1922. októberében megnyílt orosz képzőművészeti kiállítást kívánta látni. Vonzó volt számára az a lehetőség is, hogy Berlinben személyesen találkozhat az avantgarde irodalom és művészet több európai rangú alkotójával, akik közül a legtöbben akkor már a Ma munkatársi gárdájához tartoztak. Útját Berlinben Moholy-Nagy és Kállai Ernő készítették elő. 1922. november 10-én lépte át Passaunál az osztrák-német határt, s valószínűleg november I I -én érkezett Berlinbe. Vele utazott felesége, Simon Jolán színművésznő, az avantgarde költészet szuggesztív tolmácsolója. Föltehetően már az első napokban találkoztak többek között Herwarth Waldennel, Hans Arppal, El Liszickijjel, Archipenkoval, Grosszal, Richard Huelsenbeckkel, Hans Richterrel, Raul Hausmannal. E fontos találkozásokra már csak azért is gyorsan sor kerülhetett, mert Moholy-Nagy műterme és a Der Sturm helyisége, ahol Kassákék minden bizonnyal szinte minden nap megfordultak, a Berlinben élő avantgarde írók és művészek ismert találkozóhelye volt. Kassák számára Berlinben a legnagyobb kulturális élményt - mint előre tudta - az orosz képzőművészeti kiállítás megtekintése jelentette. Az új orosz képzőművészet első külföldi bemutatkozásának művészettörténeti jelentőségét már utazása előtt, a vállalkozás hírének hallatán fölismerte. A helyszínen tévedhetetlen biztonsággal vette számba a festészeti anyag legfontosabb darabjait: Liszickij, Rodcsenko, Malevics, Tatlin, Rosanova, Drevin, Altmann, és Sterenberg alkotásait, a plasztikák közül Gabo üvegkompozícióit. A tárlat megtekintése után rögtön papírra vetett beszámolójában, melyet Bécsbe visszatérve a Ma I 922. 1 1 o
