Török Dalma (szerk.): „Nekünk ma Berlin a Párizsunk”. Magyar írók Berlin-élménye, 1900-1933 (Budapest, 2007)

Olvasatok - Bajkay Éva: „A késői holnap embriója" - Magyar képzőművészek a német fővárosban

Az 1920 és 1936 között Berlinben élő Kállai Ernő propagálta őket leginkább, akinek kritikusi, szakírói tevékenysége átfogta az egész berlini művészeti életet. Az expresszionizmus után ő is a konstruktivizmus híve, alakulásának hiteles követője lett.14 Ez az izmus-váltás bekövetkezett a Der Sturm lapjain és kiállításain is. Az ún. zenei expresszionizmus még továbbélő képei, így Mattis- Teutsch linómetszetei mellett előtérbe került konstruktivista szemlélet a magyaroknál először Moholy-Nagy László és Kemény Alfréd: Dinamikus konstruktív erőrendszer című cikke révén jelent meg. 1922-23-ban a nemzetközi avantgárdban Kassák Lajos, Bortnyik Sándor, Péri László metszetei képviselték a jelentős és sajátos magyar konstruktivista hozzájárulást.15 Megjelentek Kassák versei, egy önálló kötetét is kiadta Walden, s közölte a Képarchitektúrákat, a magyar konstruktivizmus formailag zárt, geomet­rikus emblémáit, Bortnyik Sándornak a holland neoplaszticizmus hatása alatt, hálórendszerben készült, tiszta formakompozícióit. I 923-24 a legnagyobb infláció ideje, s művészeink éppen ekkor juthattak sok kiállítási lehetőséghez. 1923-ban zajlott a legjelentősebb konstruktivista seregszemle a Nagy Berlini Művészeti Kiállításon, melyen El Lisszickij Proun ja és Huszár Vilmos Falalakítása mellett Péri László azonos című nagyméretű színezett betonból elképzelt reliefjei bontották meg a falsíkot. I 923-ban Péri geometrikus térkompozícióinak linóleummetszetes mappája jelent meg a Der Sturm kiadásában. Ezek új rendet kereső, a világépítés utópisztikus perspektíváját jelző geometrikus absztrakt kompozíciók voltak. A konstruktivizmus legérdekesebb példái Moholy-Nagy Lászlónak a transzparenciát, a tér és a formák viszonyát újszerűén elemző ún. Üvegarchi­tektúrái voltak, melyeket ki is állított Berlinben. Ezek nyomán hívta meg Gropius a Bauhaus tanárává. O lett a legelismertebb magyar mester, aki a grafikától a fotóig, az olajképtől a fény-tér modulátorig terjedő skálán bontakoztatta ki kreativitását. A Sturm metszeteiként széles körben ismertté vált geometrikus kompozíciók - mint az expresszionizmus univerzális káoszából a letisztuló világ rendjére apelláló jövő fele tekintés elvont képi megjelenítései - hirdették a magyarok hozzájárulását a berlini nemzetközi művészeti élethez. Moholy-Nagy a Gropius-szal közösen szerkesztett könyvsorozatban publikálta a Bauhaushoz kapcsolódó elméleti írásait, ezek máig alapvető kiadványai a mozgalomnak. Az 1920-as évek végén, Moholy-Nagy Lászlót követően, a Bauhausnak és folyóiratának Kállai Ernő lett szerkesztője és teoretikusa. Egy potsdami kiadónál, 1931 -ben jelent meg Mattis-Teutsch expresszionista és konstruktivista törekvéseket elegyítő könyve, mely a Kunstideologie címet viselte. Szerkesztési elveit merevség jellemezte, a horizontális és a vertikális ellentétére, a nyugalom és a mozgás sematikusan értelmezett dichotómiájára épülő elvek dogmatikus összegzése volt, s tanúsítja, hogy a konstruktivizmust követően ekkor már az art deco-s tendenciák erősödtek a Sturmban is - ahogy egész Németországban -, az új tárgyiasság időszakában. A bontakozó fajelmélet idején egy általános, modellszerű embertípus megformálásának programja került napirendre, talán oppozícióként a görögös klasszicizálásra, az egyiptomi és távol-keleti tradíció nyomán. 1 04

Next

/
Thumbnails
Contents