Vaderna Gábor (szerk.): Önarckép álarcokban. Kiállításkatalógus (Budapest, 2018)

Tanulmányok: Város és művészet

hogy ő nem csak illusztratív módon lett az irodalmi kulturális emlékezet szoborba öntött alakja, hanem a sokrétű karakter, valamint a férfias testi erő, a kitartás, a sport szimbóluma is egyúttal. Ahogy erre Enyedi Ildikó filmrendező érzékenyen rámutatott interjújában:

Tulajdonképpen a Toldiból értettem meg, hogy milyen dolog, és milyen nehéz dolog férfinak lenni. Az egész férfinemet megértettem Toldi Miklós alakján keresztül. Amit én akkor megértettem [...] ez a testi erőbe bezártság és az érzelmi némaság kifelé, ez tulajdonképpen minden filmem férfi főszereplőjében benne van.67

1 Részlet a Térey Jánossal a PIM Arany János-emlékkiállítésához készített interjúból, Petőfi Irodalmi Múzeum, Médiatár. GYNSZ/2634.

2 Sötér István, Arany János, Magyar Tudomány, 1958/1,7.

3 Vö. Soös Gyula, A budapesti Petőfi szobor felállításának körülményei. Tanulmányok Budapest Múltjából, 1956/11, 335-342.

4 Szentkuthy Miklós, Legmodernebb, legmagyarabb: Arany János halálának századik évfordulójára = Sz. M„ Múzsák testamentuma: Összegyűjtött tanulmányok, cikkek, bírálatok, Bp., Magvető, 1985, 382-394.

5 Gyulai Pál, Arany János emlékezete. Budapesti Szemle, 3.36(1883/83), 303.

6 Milbacher Róbert. Arany János és az emlékezet balzsama: Az Arany-hagyomány a magyar kulturális emlékezetben, Bp., Ráció, 2009 (Ligatura), 169.

7 Gyulai, I. m„ 304,

8 A szobor pályázatának részletes ismertetéséhez lásd.: Debreczeni-DoppAn Béla: Stróbl Alajos Arany János- szobra a pesti Múzeumkertben, Honismeret, 2017/2, 27-37.

9 Gyulai Pál elnök, Fraknói Vilmos, Hunfalvy Pál, Sztoczek Károly, Szász Károly, Tóth Lőrinc, Vadnay Károly és Degré Alajos.

10 Lipthay Béla és Harkányi Frigyes.

11 Liber Endre, Budapest szobrai és emléktáblái, Budapesti Statisztikai Közlemények, 1933/1, 210.

12 Ők a következők voltak: gróf Károlyi Gyula, gróf Zichy Géza, Jókai Mór, Ybl Miklós, Lévai Henrik (az Általános Biztosító Társulat igazgatója), valamint Lukács Ignác (a Földhitelintézet igazgatója).

13 Erre példa az alábbi folyóirat is: Orvosi Hetilap, 1882/47,1227.

14 Liber, I. m„ 213.

15 Több potenciális helyszín közül (melyek közt az Erzsébet tér, a Népszínház előtti tér, vagy a Várbazár előtti liget is szerepelt) végül számos vita után a Múzeumkerti helyszín mellett döntöttek. Vö. Uo„ 212.

16 Pasteiner Gyula, Az Aranyszoborra beérkezett pályaművek, Budapesti Szemle, 1887/132,457.

17 A kiírás további szempontjai a következők voltak: .az elhunyt nagy költőt férfi kora teljében, élethű hasonlatossággal, egyéniségének lehetőleg találó kifejezésével, ülő helyzetben kell ábrázolni: a szobor-emlék Budapesten a nemzeti múzeum előtt fekvő kerti téren, az épület főhomlokzatának tengelyébe eső virágkörönd helyén lesz fölállítva: csupán plastikai mintákkal lehet pályázni, s ezek a szobor-emlék végleges nagyságának egy ötödrész arányában készüljenek, a költő alakja maga a mintában fel méternél alacsonyabb nem lehet:

a szobor-emlék a maga környezetének építészeti jellegével lehetőleg összhangban legyen; a fő és esetleg a mellékalakok érczből fognak öntetni; a végrehajtásra 70—80 ezer forint áll rendelkezésre." Uo„ 457.

18 Neve a Budapesti Szemle tudósításában tévesen Bezerédi Imreként szerepel. Helyesen: Liber, I. m„ 213.

19 Liber Endre tévesen Székely Antalként hivatkozik rá: Uo. A Fővárosi Lapok tudósítója Széchy Antalként említi: Az Aranyszobor mintái (Az iparcsarnokban), Fővárosi Lapok, 1887. november 9„ 2265.

20 Az Arany-szobor mintái, i. m.

21 Vasárnapi Újság, 1887/48,802.

22 Uo.

23 Vasárnapi Újság, 1887/48, 803.

24 Vasárnapi Újság, 1888/43, 700-701.

25 A pályázat ügymenetének még részletesebb körülményeit vö. Liber, I. m„ 213.

26 Nagy Ildikó, Társadalom és művészet: a historizmus szobrászai, Művészettörténeti Értesítő, 1990/1-2, 8.

27 Idézi: A magyar művészet a 19. században: Képzőművészet, szerk. Sisa József, Bp., MTA BTK - Osiris, 2018, 591.

28 Vö. Uo.

436