Vaderna Gábor (szerk.): Önarckép álarcokban. Kiállításkatalógus (Budapest, 2018)
Tanulmányok: Város és művészet
kiegészítők ábrázolásának történeti hűségére és nyomatékosságára mutat rá az a műtárgykölcsönző lap is, melyen Stróbl a Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárából kölcsönzött ki egy reneszánsz vassarkantyút és egy buzogányt a szobor megmintázásához.48 Színpadszerű beállításában ezen túl szerepet játszhattak a rendszerint társas összejöveteleken történelmi, illetve irodalmi szereplők megjelenítésével megkomponált élőképek, melyek rendezésében Stróbl számos alkalommal részt vett.49 Az akadémiai tanultságú, az antik, reneszánsz és barokk mintákon tanult Stróbl Toldi szobrának testtartásában, kissé elforduló ülésmódjában a firenzei Medici síremlék ülő alakjait idézi meg, amelyekről vázlatrajzokat is készített tanulóévei alatt.50 Itt ugyan még erőteljes a mellékalak funkciója, azonban önálló nézete, elhelyezése miatt már megjelenik benne az a független ábrázolási mód,51 ami a továbbiakban meghatározó lesz a Toldi-szobrok megformálásában. Az első olyan Toldi-szobor, mely a mellékalak szerepkört elhagyva, önmagában állva jött létre, Fadrusz János Farkasokkal viaskodó Toldi című, 1901-es műve (kát. 139). Míg Stróbl szobrán csak az előhang által megszabott eszközök találhatóak a hős mellett, s a szerző jelenléte miatt Toldi alakja magától értetődő, addig az önálló ábrázolásnál meg kellett választani azokat a jellegzetes ismertetőjegyeket, amelyek által dekódolha- tóvá válhatott az ábrázolt. Fadrusz ezeket a farkasokkal küzdő jelenetben találta meg: Toldit mozdulat közben, megfeszített izmokkal ábrázolja, kezében a kicsavarodott testű farkast feje fölé emeli éppen, megcélozva a lába előtt heverő másik állatot. A pillanatképszerűen ábrázolt jelenetben a hős alakjának felnagyítása, valamint plasztikus és heroizáló beállítása az antik művészet klasszicizáló formanyelvét hívja elő. Fadrusz alkotása egyedi funkcióval bír, ugyanis vándordíj-szobor, melyet a Budapesti (Budai) Torna Egyesület 1901- ben készíttetett a szobrásszal az egy évvel korábban, 1900-ban alapított bajnoksághoz.52 A Budapesti Hírlap valamint a Sport-Világ folyóiratokban olvasható 1901-es tudósítások és beszámolók felülírják a mű eddigi, 1902-es datálását.53 Funkciója kontextusában a szobor az erő, a kidolgozott férfias, atlétikus test és ezzel együtt a sport megjelenítése, maga mögött hagyva az Arany Jánossal való azonosításból adódó karakterét. A 19-20. század fordulóján a modern, urbanizálódó társadalomban a „testkultúra forradalma"54 jegyében megélénkült az érdeklődés a sportklubokhoz és sportegyletekhez köthető események iránt. A testgyakorlatok, a kiválóan karbantartott izomzat és a testkultúra jelentős társadalmi figyelmet kapott.55 Ehhez a kialakulófélben lévő, a modern nagyvárosi léthez köthető testkultuszhoz igazodhatott Fadrusz szobra is. A modern sportos test megjelenítéséhez, mintegy szimbólumként, védjegyként választották Toldi alakját. A hőst, leválasztva Arany Jánosról és magáról a műről, ehhez a kialakulófélben lévő új szimbólum- és jelentésrendszerhez igazították. A testkultúrával való szoros összefüggésre világít rá az a tény, hogy a szobrász valószínűsíthetően a megrendelő kérésére Toldi arcvonásait az Beszédes János László, Toldi 431
