Vaderna Gábor (szerk.): Önarckép álarcokban. Kiállításkatalógus (Budapest, 2018)
Tanulmányok: Város és művészet
tovább a szükséges összeget. A viták ellenére az emlékmű kivitelezéséhez végül a Debreceni Kollégium is jelentős summával járult hozzá. A Csokonai-síremléket - egy évi gyűjtést követően -1836 augusztusában már fel is állították a Hatvani utcai temetőben. Az esemény nagyobb ünnepség nélkül zajlott le. Nem valószínű, hogy az avatáson Arany részt vett volna,7 hiszen ekkor már elhagyta a színtársulatot, hogy hazautazzon szüleihez Nagyszalontára. Hetekig anyja betegágya mellett tartózkodott, aki augusztus 20-án hunyt el. Az elkészült Csokonai- síremléket kétségkívül később is láthatta, Beregszászi ahhoz készült tervrajzait pedig talán még 1835 végén vagy 1836 elején. Feltehetően kollégium-szerte szóbeszéd tárgya lehetett az is, hogy a diákok 1819-ben már kezdeményezték egy Csokonai-emlék állítását, de akkor mozgalmukat a tanárok erélyes tiltakozása teljesen ellehetetlenítette. Bár levél vagy más írásos dokumentum e tárgyban nem maradt ránk, Az elveszett alkotmány (1845) alábbi sorai - a szövegrészletet ez esetben is életrajzi ihletettségűnek tételezve - minden bizonnyal a debreceni temetőben álló Csokonai síremlékre vonatkoznak: Elcsilapult a vihar. Csend lön, mint zajtele vásár Múltával nem igen kövezett utcáin az ősi Debrecen áruterének, melyre sötét-kom olyan néz Távolból csak imént koldult emléke Vitéznek. (Az elveszett alkotmány. I/486-489.) Az idézet „sötét-komolyán" és az „imént koldult” szóösszetételei zordságot illetve keserűséget árasztanak, ugyanakkor szinte tapintható a kifejezések kritikai hangvétele is, amely részben Csokonai és a kollégium köztudottan elmérgesedett viszonyára, részben pedig a megkésett síremlékállításnak a tanárok és diákok közötti vitákat kiváltó, Csokonaira nézve kissé sértő módjára („koldult”) vonatkozhat.8 1871-ben újabb Csokonai-emléket adnak át Debrecenben: Izsó Miklós egészalakos köztéri Csokonai-szobrát. Ennek Arannyal kapcsolatos vonatkozásaira később térünk ki. Arany lehetséges rajz tankönyvei A Debreceni Református Kollégiumban 1833 és 1836 között a már idősödő Sárvári Pál tanította a diák Aranynak a bölcsészetet, természettudományokat, matematikát, fizikát. A több európai egyetemet megjárt tudós professzor ifjúkorában maga is rézmetsző volt, 1798-tól rajzot is oktatott a kollégiumban. Nem tudunk arról, hogy Arany tőle ilyen stúdiumokat vett volna, ám Sárvári a modellje a Bolond Istókban felbukkanó „agg Simeon" figurájának, aki a kollégiumot a színészi pálya kedvéért elhagyni szándékozó ifjú szavalását, éneklését meghallgatta. A professzornak közel harminc évvel azelőtt, hogy Arany Debrecenbe érkezett, két karcsú rajz könyve is napvilágot látott.9A második tankönyv anyagának Praxiteles Venusa Sárvári Pál tankönyvében, 1804 390
