Vaderna Gábor (szerk.): Önarckép álarcokban. Kiállításkatalógus (Budapest, 2018)

Katalógus: Önarcképek, álarcok

A bevezető tér elsődleges szerepe a téma, a választott cím (Önarckép álarcokban: Emlékkiállítás Arany János születésének 200. évfordulójára) értelmezése. A tárlat, ahogy a két címsor jelzi, egyszerre kínál látványos példákat a közelmúlt irodalomtörténeti kutatásainak eredményeiből, ugyanakkor szeretné használni az emlékkiállításnak a jelenben is befogadható, korábban megszilárdult formáit. Az elsőhöz elsősorban Tarjányi Eszternek az Arany János és a parodisztikus hagyomány, a másodikhoz Milbacher Róbert Arany János és az emlékezet balzsama: Az Arany-hagyomány a magyar kulturális emlékezetben című munkája adta a kiindulópontot.1A főcím mellett olvasható első, bevezető szövegét teljes terjedelmében idézzük:

Arany és Petőfi levelezésének megszólításai a tárlat indítófalán

Ki és mi vagy? hogy így tűzokádó gyanánt, Tenger mélységéből egyszerre bukkansz ki.- ezt kérdezte Arany Jánostól Petőfi 1847 februárjában, amikor elolvasta a Toldit. A kérdés azóta is nyitott: a jegyző, a hivatalnok, a tanár fegyelmezett, nyilvános szerepei mögül ki-kilép az érzékeny, az önmarcangoló költő. Arany életműve rendkívül változatos és sokszínű, noha a kritika már életében „nemzeti intézménnyé” merevíti alakját, el akarja tünteti belőle az egyedit, a személyest, talán ezért hagyományozódik napjainkig egy kissé jellegtelen, tanáros, „szemérmes” Arany-portré. A tárlat arra a paradoxonra épül, hogy a fennkölt és a kisszerű, a rendkívüli és a hétköznapi, az őszinte és a rejtőzködő mennyire egymásba fonódva jelennek meg a művekben. Nagy hősök állnak az egyik oldalon: Toldi Miklós és Szondi György, kis és gyarló figurák a másikon: Bolond Istók, Vojtina Mátyás. A monumentális elbeszélő költeményekkel szemben alkalmi versek, gégék, ironikus rögtönzések, irodalmias tréfák.

Az álarc, a maszk, a rejtőzködés motívuma végigkíséri Arany életét és műveit. Első műve fölé a „Jeandor” nevet írja. ennek francia írásképű, „Jean d’Or” formájú változatát használja Petőfi Sándornak írott verses levelében. Vadonfy Bertalan, Karakány Jónás, Ifj. Árva Imre, Szalontai J. M„ Csukát Nagy András, Akakievics Akaki, Szende Rafael, Arianus - csak néhány a beszélő álnevek közül. Az életében utoljára kiadott műve alá azt írta: Hajnal Péter. Kiállításunk - Szentkuthy Miklós tanulmánycímét kölcsönvéve - a méltán tisztelt klasszikus, sőt elérhetetlen nyelvzseni álarcai mögé pillantva az kételyeivel vívódó, esendő, emberi dilemmáival mindannyiunkhoz közel álló, szerethető Arany Jánost mutatja be.

S mi vagyok én, kérded. Egy népi sarjadék, Ki törzsömnek élek, érette, általa...

(Válasz Petőfinek. 1847. február)

38