Vaderna Gábor (szerk.): Önarckép álarcokban. Kiállításkatalógus (Budapest, 2018)
Tanulmányok: Város és művészet
szállásáról, az Üllői út 7. szám alól,93 bosszúságát pedig Ártatlan doczcímű versében öntötte ki. A titoknoki szállást végül 1867-ben foglalhatta el, előbb csekély évi bérért, majd 1870-től már ingyen.94 Kedélyét rontotta, hogy a hivatali munka mellett nemigen jutott ideje a költészetre, ráadásul 1865 decemberében elhunyt lánya, Juliska,951868-ban pedig legrégebbi barátja, Tompa Mihály.96 Egészsége fokozatosan romlott; idült hörghurutja mellett 1868-ban vérhasba esett, majd epetályog kínozta, látása és hallása is egyre rosszabbá vált.97 Betegségeit 1869 és 1876 között nyaranta Karslbadban gyógykezeltette,98 és jórészt e nyaralásai alatt fordította le 1870 és 1874 között Arisztophanész komédiáit.99Akadémiai titoknoksága alatt egyébként részben hivatali elfoglaltsága,100 részben gyásza, részben pedig betegségei miatt meglehetősen kevés szépirodalmi munkát írt. Befejezte a Kóbor Tamás fordítását, a Bolond Istókon,'0' valamint a Toldi szerelmén dolgozott,102ám ezek mellett csupán apróbb verseket írt: 1865 végén és 1866-ban szinte kizárólag lánya haláláról (Leányomhoz; Juliska sírkövére; Juliska emléke: Feljajdulás; Juliska emlékezete; Vágy), 1868-ban és 1869-ben Tompáéról (Tompa sírkövére; Szegény Miska sírkövére), 1867-ben az általa nem kívánt, ám Ferenc József megkoronázása alkalmából mégis megkapott, irodalmi működését elismerő Szent István-rend lovagkeresztjéről (A csillag-hulláskor),'03 karslbadi nyaralásai idején betegségeiről és a fürdőhelyről (Áj-Váj; Károly császár forrásaihoz; Búcsú a Fürdőtől; így is jó), továbbá epigrammákat az akadémiai ülésekről (Akadémiai papírszeletek), valamint a titoknoki munka nehézségeiről és lelketlenségéről (Ártatlan dacz; Aj-Bajl; Főtitkárság; Csak azért is!; így is jó; Otium). Sajtó alá rendezte viszont Összes költeményeit, mely 1867- ben, majd 1872-ben látott napvilágot hat kötetben.104 Arany 1876-ban le kívánt mondani az Akadémiánál betöltött pozíciójáról, ám az intézmény nem értett egyet a költő szándékával, és helyzete megkönnyítésére Gyulai Pált nevezte ki hivatali helyetteséül.1051877-es újabb lemondását követően az Akadémia egy évre fölmentette, majd az erre vonatkozó határozatát 1878-ban egy évvel meghosszabbította. Az intézmény a költő távozásába végül 1879-ben egyezett bele, ugyanakkor fölkérte akadémiai lakása és fizetése megtartására, valamint a tiszteletbeli akadémiai főtitkári cím elfogadására. Mindemellett igazgatósági tagnak is megválasztották és ezt a címet haláláig viselte.106 A főtitkári posztot ezután Fraknói Vilmos töltötte be.107 Az Akadémiának ugyanakkor természetesen 1882. október 22-én bekövetkezett haláláig tagja maradt Arany. Emberi nagyságát mutatja, hogy a számára meghagyott főtitkári fizetést 1877-es szabadságolásától kezdődően már nem vette fel.108 „Pontosabb, lelkiismeretesebb, mondhatni pedánsabb titkára sohasem volt az Akadémiának Arany Jánosnál” - írta róla Szily Kálmán,109 egyik utóda a főtitkári székben, míg egy másik, Heinrich Gusztáv szintén precizitását tartotta fontosnak kiemelni: „Irományai a legnagyobb rendben vannak, iktatókönyvét és jegyzőkönyveit oly gonddal vitte, mint egy fiatal segédfogalmazó, a ki semmilyen költő.”110 Arany hivatali ideje alatt valóban nem követett el komolyabb hibát vagy szabálytalanságot, a pontos, precíz munkavégzésnél azonban hosszabb távon is jelentősebb tette volt a Titoknoki, majd a Főtitkári Hivatal megszervezése, hiszen e szervek felállítása nélkül a pontos munkavégzés sem vált volna lehetővé. Méltányolnunk kell továbbá az Akadémia 1869-ben elfogadott alapszabályai körül kifejtett tevékenységét is - még 360
