Vaderna Gábor (szerk.): Önarckép álarcokban. Kiállításkatalógus (Budapest, 2018)
Archívumok: Arany János és a közgyűjtemények
Czére Béla, Az irodalmi kiállítások esztétikai problémái; Martinkó András. Az irodalom - tárgyi világ is = Irodalom és múzeum: Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról. szerk. Illés László, Bp„ Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, 1974. Innentől szinte folyamatosak a kiállltásrendezéssel kapcsolatos tanulmányok: Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról, szerk. Cséve Anna, Lenkei Júlia, Sulyok Bernadett, Bp., Petőfi Irodalmi Múzeum, 2010: Az irodalmi kiállítás természetrajza. 2005-2013, szerk. Gulyas Gabriella, Bp„ Petőfi Irodalmi Múzeum, 2013. 82 .Elsőnek az irodalmi kiállítás »műfajának« néhány problémáját szeretnénk megbolygatni. Fejtegetéseink nem minden vonatkozásban lépnek fel az eredetiség igényével. Az irodalmi muzeológia szakirodaimának csaknem teljes hiánya miatt általában a Petőfi Irodalmi Múzeum kollektívájának tapasztalataiból a kiállítások rendezése közben felmerült problémákból indultunk ki, ezeket próbáltuk a magunk véleményét is hozzátéve, valamiképp rendszerezni.’ Baróti, A látható irodalom, i. m„ 13. 83 Fejős Zoltán, Bevezetés = Tárgyfordítások: Néprajzi múzeumi tanulmányok. Bp„ Gondolat, 2003. 7-8. 84 Az Arany-tárlattal csaknem egy időben nyílik meg a Magyar Nemzeti Galéria a Kossuth téren a 19. század magyar festészetét tárgyaló, számos irodalmi témájú festményt bemutató tárlattal, a kiállítás rendezője: Pogány Ö. Gábor. 85 Keresztury Dezső Maury tanulmányára hivatkozik = Paul Maury, Arts et Uttérature comparés: État présent de la question, Liége, G. Thone - Paris, Société d'édition les Belles Lettres, 1935 (Études frangaises, 33). 86 ,A múzeumok jellegük szerint. A gyűjtemények tartalma, a különleges feladatkör és a forrástudományi szempont alapján különböző jellegű múzeumokat lehet elkülöníteni, amelyek gyakran vegyes formában kapcsolódnak egymáshoz.’ Friedrich Waidacher, Az általános muzeológia kézikönyve: Metamuzeológia, történeti muzeológia, elméleti muzeológia, ford. Mélyi József. Bp„ ELTE BTK Művészettörténeti Intézet, 2011, 206. 87 Uo. 88 Waidacher az .életrajzi tárgyú’ múzeumokat a kultúrtörténetiekhez sorolja, ebben az értelemben az alapvetően írói hagyatékokat gyűjteményező, erre épülő kiállításokat bemutató intézmények ide, vagy a .Vegyes múzeum’ kategóriába sorolódnának. Uo., 207. 89 Ugyanez a gondolat a másik irányból is felvetődik. A Magyar Nemzeti Múzeum textilgyűjteményét bemutató új viselettörténeti kiállítás kritikusa mutat rá, hogy kontextust a tárgyak többségéhez a nagyközönségnek az (akkor még?) jól ismert történelmi regények figurái, leírásai teremthetnének. TApay-Szabó Gabriella dr„ Meghívó egy kiállításra, Népszabadság, 1957. október 4„ 7. 90 1980-tól indult a ma csaknem harminc kiadványt számláló sorozat. A nyitó darab: Négyszemközt az utókorral: József Attila fényképeinek ikonográfiája, összeáll. Macht Ilona, Bp„ Petőfi Irodalmi Múzeum-Népművelési Propaganda Intézet, 1980 (Fotótéka, 1). 911953-tól évente 3-4 vidéki irodalmi emlékhelyet létesítenek. 1957 őszén jelenik meg Flatvany Lajosnak a magyarországi irodalmi emlékhelyekről szóló nagy forrásgyűjteménye, az első irodalmi topográfia, Gink Károly emblematikus fotóival. Lásd Sós Endre kritikáját, Beszélő házak, Magyar Nemzet, 1957. október 16., 7. 92 Keresztury, Egy nagy költő emlékezete, i. m.. 26. 93 Baróti, A látható irodalom, i. m„ 19. 94 Keresztury Dezső, Magyar irodalomtörténeti kiállításainkról, Irodalomtörténeti Közlemények, 1954/3, 311-317. 95 Keresztury, Egy nagy költő emlékezete, i. m„ 20-26. 96 Baróti Dezső több tanulmányban is felveti egy, a magyar irodalom egészét, történetét bemutató tárlat lehetőségét, vázlatát. Baróti, A látható irodalom, i. m., 10-12. 97 Keresztury, Egy nagy költő emlékezete, i. m., 24. 98 Csokonai Vitéz Mihály. Magyar Nemzeti Múzeum, 1954, rendező: Vargha Balázs: Jókai Mór, Magyar Nemzeti Múzeum, 1954. július 10., rendező: Balkányi Enikő, Keresztury Dezső, V. Nyilassy Vilma: Berzsenyi emlékkiállítás, Nikla, 1954. augusztus 4.: Balassi emlékkiállítás, 1954. október 20., rendező: Keresztury Dezső, V. Nyilassy Vilma; Balassi Bálint. Magyar Nemzeti Múzeum, 1955, rendező: Keresztury Dezső, V. Nyilassy Vilma; Csokonai Vitéz Mihály- kiállítás halálának százötvenedik évfordulóján, Magyar Nemzeti Múzeum, 1955. január 28.. rendező: Vargha Balázs; József Attila, Magyar Nemzeti Múzeum, 1955. április 11., rendező: Bertalan Vilmos. Illés Ilona, Szabolcsi Miklós, Szántó Judit; Vörösmarty Mihály kiállítás halála százötvenedik évfordulója alkalmából, Budapest, József Nádor tér, 1955. szeptember 19., rendező: Balkányi Enikő, Illés Ilona, Keresztury Dezső, V. Nyilassy Vilma; Mozart- emlékkiállítás, (A PIM, a Kulturális Kapcsolatok Intézete és a Műcsarnok közös kiállítása), József nádor tér 7„ 1956. május 12. - június 12. 99 „Ez nem utolsósorban a kiállítás gyakorlati kivitelezésében is résztvett dolgozók érdeme.’ Keresztury, Egy nagy költő emlékezete, i. m„ 26. 100 Illés Lászlóné, Strauss Ilona (1930) 1954-1970 között a PIM muzeológusa a 20. századi osztályon - férje, Illés László 1970-75 között a PIM főigazgatója. Varjas Béláné, V. Nyilassy Vilma (1924) 1951-1970 között a PIM 305
