Vaderna Gábor (szerk.): Önarckép álarcokban. Kiállításkatalógus (Budapest, 2018)
Archívumok: Arany János és a közgyűjtemények
1 Sőtér István, Toldi és szerelme. Irodalomtörténeti Közlemények, 1958/2, 229. 2 Ehhez jelentős segítség volt a múzeumi életpályákat (szakmai pozíciókat, publikációs listákat, kurátori feladatokat) bemutató, megjelenés alatt álló Irodalmi Muzeológusok Kislexikona (szerk. S. Püski Anikó), illetve A Petőfi Irodalmi Múzeum évtizedei: dokumentumok, Írások, vallomások, szerk. Botka Ferenc, Bp., Petőfi Irodalmi Múzeum, 2000. 3 Arany János, Petőfi Irodalmi Múzeum, 1957. október 19. - [?]; Rendező: Illés Ilona, Keresztury Dezső, V. Nyilassy Vilma. 41953-ban megszűnt az itt működő Fővárosi Képtár, gyűjteményét a Magyar Nemzeti Galéria anyagához csatolták. 5 Protective Display Lighting of Historical Documents: A Report by the National Bureau of Standards to the Library of Congress, Washington, U.S. Gov. Print. Office, 1953. 6 Arany János halálának hetvenötödik évfordulóján, Népszabadság, 1957. október 22., 2. 7 1954-ben az intézmény első főigazgatója Jánosi Ferenc volt, Nagy Imre veje, korábban a Kulturális Minisztérium miniszterhelyettese. 1955-ben, apósa politikai sorsa miatt helyezték a Petőfi Irodalmi Múzeum élére, amit előtte megbízott vezető, Varjasné Nyilassy Vilma irányított. Ahogy az '56-os események elkezdődtek, Jánosi eltűnt a múzeumból, lekötötte a politika, majd 1957-től három évig börtönben ült. 1957 elején nevezték ki vezetőnek Horváth Mártont, a Szabad Nép korábbi főszerkesztőjét. 1960-ban igazgató lett a Filmgyárban, ekkortól gyakorlatilag továbbra is Varjasné Nyilassy Vilma vitte tovább az intézményt. Miután Horváth Márton ősszekülönbözött Aczél Györggyel, 1963- ban visszahelyezték a Petőfi Irodalmi Múzeumba. Az adatok forrása a Beszélgetés Sára Péterrel a kezdetekről című interjú = A Petőfi Irodalmi Múzeum évtizedei, i. m„ 49-57. 8 Példaként egy idézet az akadémiai Arany-emlékbeszédből: .A Tengerihántás és a Vörös Rébék mintha már Ady »eltévedt lovasának« bozótjából hangzanának föl, talányosán, nyugtalanítóan, keletkezésük korától oly fájdalmasan idegenül!" Sötér István. Arany János. Az MTA I. Osztály Közleményei, 1957/1-4, 45. 9 Természetesen a 21. században is folytatódott ez a folyamat. Az utóbbi évtizedben meghirdetett emlékévek elsősorban politikusokhoz, történelmi eseményekhez, tudósokhoz kötődnek - és jóval kisebb részben zeneszerzőkhöz, írókhoz, költőkhöz. ,0 Kocsis Sándor, Ady-emlékek között a Petőfi Irodalmi Múzeumban, Népszabadság, 1957. november 23., 4. 11 Keresztury Dezső, Egy nagy költő emlékezete - A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve, szerk. Vargha Balázs, Bp.. 1959, 20-26. 12 Uo„ 20. 13 Uo. 14 Uo. 15 A cikk első része: Lukacs György, Madách tragédiája. Szabad Nép, 1955. március 27, 2. A publicisztika a Nemzeti Színháznak Az ember tragédiája 1955. január 7-i bemutatója kapcsán született. 16 Népszabadság, 1957. március 31., 12. 17 Petru Groza, Arany János ünneplőihez, Népszabadság, 1957. március 10., 13. 18 Az Arany János-emlékünnepségekre Budapestre érkezett Eugen Jebeleanu román költő, Népszabadság, 1957. október 20., 11: A romániai magyarok helyzetéről nyilatkozott az RMP titkára, Népszabadság, 1957. november 8„ 7: Dr. Petru Groza levele Arany Jánosról a nagykőrösi ünneplőkhöz, Népszabadság, 1957. szeptember 17. 3. 19 Népszabadság, 1957. január 7, 7; február 6„ 8.: február 7„ 6. 20 Hermann István, Arany János emlékezete. Népszabadság, 1957. március 12., 4. 21 Barta János, Arany János és kommentátora: Megjegyzések Hermann István: Arany János esztétikája c. könyvére. Irodalomtörténet, 1957/4, 500-501. Összegzése: .Nagy alkotók sorsához hozzátartoznak nemcsak a nagy diadalok, hanem a nagy félreismerések is. Aki a Dante- és Faust-kommentárok extravaganciáit ismeri, az nem lepődik meg Hermann skolasztikus módszerén sem. Mégis: irodalomtudományunk jelenlegi helyzetében nehéz elnyomni a kérdést és az aggályt: vajon méltó-e ez az eljárás a marxista szemlélethez, amelyet a valóság és a tények tisztelete jellemez, s amely minden jelenséget a maga helyén és a maga idejében igyekszik megmagyarázni?" Uo„ 504. 22 - gy -. Londonban jártunk — Komikusok albuma — Pázmán lovag, Három magyar kisfilm egy műsorban, Népszabadság, 1957. március 14., 4. 23 A Vasas Központi Művészegyüttes hangversenye az Erkel Színházban, Népszabadság, 1957. április 12., 4. A .drámai táncjáték felé szélesedik ki a műsor egyik leghatásosabb zenei és táncos produkciója, az Arany János-vers ihletéséből született Bajusz, András Béla és Végvári Rezső pompásan felépített munkája. [...] Megjelent az előadáson Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának elnöke, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Fock Jenő. az MSZMP Központi Bizottságának titkára; politikai, gazdasági, kulturális életünk számos kiválósága. Ott volt N. Sz. Oszipov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének másodtitkára. (MTI)" J. K„ A Vasas Központi Együttes bemutató előadása az Erkel Színházban. 1957. április 16., 4. 24 Népszabadság. 1957. március 3., 23. 301
