Vaderna Gábor (szerk.): Önarckép álarcokban. Kiállításkatalógus (Budapest, 2018)

Archívumok: Arany János és a közgyűjtemények

és íróként is tevékenykedő ifj. Szász Károlytól érkezett be hozzánk adományként, Arany gyászjelentésével együtt 1946-ban.

Akadnak természetesen különleges módon bekerülő kéziratok is.

A Kóbor Tamás kézirata a későbbi kultúrpolitikus, az adományozás 1948-as időpontjában országgyűlési képviselőként működő Révai József ajándékaként érkezett be. Hogy miként kerülhetett ez a fontos dokumentum a karrierjét építő kommunista politikus birtokába, azt egyelőre nem sikerült kideríteni.

Az 1851-ben írott, s elsőként a Losonczi Phönixben megjelent Családi kör autográfjának is érdekes a provenienciája. A kéziraton szerepel a költő baráti köréhez tartozó, jogász, költő és műfordító Csiky Kálmán rájegyzése: „Arany János eredeti kézirata. Kaptam Gyulai Páltól, 1875. május 18-án.” Gyűjteményünkbe az autográf azonban nem tőle, hanem 1953- ban a Petőfi-Háztól adományként érkezett.15

Az Árva fiú című ballada kéziratának története a legkülönösebb. A leltári naplónk bejegyzése szerint a kéziratot a Nemzeti Múzeum részeként működő Nemzeti Könyvtár az Esterházy palotában lévő hírlapraktárában találták 1921-ben, a Koszorú egyik bekötött példányában. Hogy kié volt a hírlappéldány a gyűjteménybe való bekerülést megelőzően, már nem sikerült azonosítani.

Miként e rövid áttekintésből is kitűnik, az Arany család által hagyományozott kéziratokat a 20. század elején eladásra kínált kortárs hagyatékok, illetve szórványanyag megvételével gyarapította a könyvtár. A 20. század végén felbukkanó kéziratok - az aukciók által megváltoztatott státusnak köszönhetően - közgyűjtemények számára már szinte biztosan elérhetetlenné váltak. Jó példa erre a Szent László ballada, mely 2007-ben magánszemélyhez került 11 millió forintos áron.

Az Országos Széchényi Könyvtár a nyomtatott anyagok teljes körű gyűjtőhelyeként hiánytalan sorozatot birtokol Arany lapjaiból - a Nép Barátjából, a Szépirodalmi Figyelőből, a Koszorúból művei valamennyi kiadásából. Kis- és Aprónyomtatványtárunk őrzi művei és folyóiratai, például a Toldi szereleme és a Szépirodalmi Figyelő előfizetési felhívásait. Ezekkel együtt egy igen értékes gyűjtemény tartja fenn Arany János költői és hivatali munkásságának, pályájának és alkotói korszakainak emlékezetét.

1 SAfrAn Györgyi, Arany János-gyűjtemény: Petőfi Sándor-Szendrey Júlia-kéziratok, Bp„ MTA Könyvtára, 1982 (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárának katalógusai, 13), 5-9.

2 Jelentés Arany János kéziratainak átvételéről, OSZK Irattár, 94/99.

3 Uo.. 1-2. föl.

4 Vő. Arany János, Toldi szerelme. Arany János ajánlósoraival Pulszky Polyxena számára a .Toldi szerelme' 1882. kiadásának egyik példányában. (Margitsziget) (1882. augusztus 24.), OSZK Kt., Oct. Hung. 1189.

5 EsztergAr László, A Toldi-trilogia eredeti kéziratai a Magyar Nemzeti Múzeumban, Magyar Könyvszemle, 1905/3,193-237; 1905/4, 325-349; Banyai Elemér, A Toldi-trilogia eredeti kéziratai a M. N. Múzeumban:

IHarmadik és befejező közlemény), Magyar Könyvszemle, 1906/1,7-38.

8 Petőfi Sándor Arany Jánosnak, Pest, 1848. április 18. = AJÖM XV, 198.

7 Monostory Klára, Arany János műhelyéből: A Buda halála keletkezéséhez, Irodalomtörténeti Közlemények, 1992/4, 396-416.

258