Vaderna Gábor (szerk.): Önarckép álarcokban. Kiállításkatalógus (Budapest, 2018)
Katalógus: Önarcképek, álarcok
eseményeivel (kát.210). Ezáltal olyan összefüggések tárulhatnak fel, mint hogy Arany születésének évében találták fel a biciklit, vagy hogy Charles Baudelaire A romlás virágai című kötete és Arany A walesi bárdok című balladája egy időben születtek. Kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy a „hosszú 19. század” történeti, művészi, technikai fordulatai a költő életének kontextusában váljanak befogadhatóvá. A három dimenzióban megjelenített tartalom így teremt hidat a korszerű médiumok és a valóságos távolságnál sokkal messzibbre helyezett költő életműve közt.3 Kurátori és múzeumpedagógiai szempontból az is bizonyos volt, hogy a tananyag törzsrészét képező Toldit interaktív eszközökkel is szeretnénk megjeleníteni, így az Xboxok mechanikáját idéző, a Toldi történetét képregényszerűen feldolgozó programba installáltuk (kát.213). A multimédiás eszköz segítségével a látogató fizikálisán tapasztalhatja meg a műben is kulcsmotívumként, történetszervező erőként jelen lévő testi fizikum jelentőségét. A játék során öt, az elbeszélő költemény szüzséjét alakító eseményt (petrencerúdtartás, malomkőhajítás, farkaskaland, bikafékezés, valamint a cseh vitéz legyőzése) kísérhet végig a látogató. A multimédiás eszköz tehát visszacsatol a kurátori koncepcióhoz és a műtárgyanyaghoz, a 7ö/d/-tematikájú falszakaszon kifejtett, korábban már tárgyalt problematikához. A vizuális tartalom mellett kitüntetett célunk volt, hogy maga a szépirodalmi mű is pozícionálva legyen, így kizárólag eredeti szövegrészletekkel működtetük a játékot, ezáltal is az eredeti alkotás olvasására buzdítva a látogatót. Egy ilyen program fejlesztése sokszor túlnyúlik a múzeumi tereken, így a Toldi-játék a Petőfi Irodalmi Múzeum vándorkiállításának is egyik meghatározó vizuális eleme lett. A buszban kivitelezett mozgótárlaton felhasználtuk az installáció grafikáit: Űa busz külsején e képregényszerű Toldi-rajzok láthatók. Továbbgondolva a képregényműfajt, a jármű oldalán megjelenő rajzokra mágneses szövegbuborékok helyezhetők, ezáltal az eredetileg digitális tartalom visszaalakulhat manuális eszközzé.4 Ugyancsak az Arany-szöveguniverzum kortárs alkalmazhatóságát szerettük volna bemutatni az Érezni Arany! című művészi multimediális eszköz segítségével (kát.214). A másodlagos szóbeliség és a képi fordulat korában - okostelefonokon és más médiaeszközökön - érzelmeinket emotikonok, gifek, fényképek, blogok, vlogok csatornáin keresztül közvetítetjük. Installációnkban arra igyekeztünk rámutatni, hogy Arany János szövegei ezzel szemben milyen gazdag verbalitással fejezik ki a különféle emóciókat. A két világot természetesen nem kívánjuk ellentétbe állítani, inkább egyesítenénk az eltérő értékvilágokat. Az egyes emojikhoz számos Arany János-idézetet, érzelemkifejező szövegvariánst rendeltünk. A különféle smile-figurákat 231
