Vaderna Gábor (szerk.): Önarckép álarcokban. Kiállításkatalógus (Budapest, 2018)
Katalógus: Önarcképek, álarcok
új természetszemléletet közvetítő, apró tájélményeket örökítenek meg plein air képei. Székely megközelítőleg száz szadai stúdiuma tulajdonképpen ciklusként is felfogható, melynek szervezőerői az erős, szubjektív, impresszionisztikus benyomások, ez pedig az Őszikék személyességét, közvetlenségét idézheti fel. Szinyei Merse Pál képein ugyancsak megfigyelhető az elfordulás a historizmustól, alkotásait a művészi szemlélet megváltozása, a természeti élmények újszerű előtérbe kerülése jellemzi. Már fiatal korában ráérzett arra, hogy a történelmi festészet számára kiüresedett forma, helyette a tájképfestészet műfajában tud eredeti művészi elgondolásokat megvalósítani.28 Az európai festészeti tendenciákkal összhangban Szinyei Merse képein megszűnik az eszményi tájképfestészetet jellemző távolságtartás, s a korábbi hagyományokból kiinduló új keresése jelenik meg. Francia irányzatokkal egy időben, ám azoktól tulajdonképpen függetlenül fedezte fel és alkalmazta a plein airt, melyben a napfény forma- és színalakító szerepével kísérletezett.27 A Kerti pádon (kát.184) és a Majális című festményei, melyek egy évben (1873-ban) keletkeztek, a szabad témaválasztás és a plein air-hatás révén egyaránt kapcsolódnak egymáshoz. A Majális egy szép tavaszi nap kirándulásélményét ragadja meg, s hasonló benyomásokból táplálkozik a Kerti pádon is: a szirmabesenyői park hangulatát, a benne tett sétákat örökíti át.28 A pádon ülő fehér ruhás női alak vonásai nem markánsak, de sejthető, hogy menyasszonya lehetett a kép modellje. A kisméretű, bensőséges hangulatú kép egésze feloldódik a zöld lombok között átszűrődő fényben; ez az impresszionisztikus megközelítésmód megidézheti Arany Őszikék című versfüzérének emblematikus költeményét, A tölgyek alatt indítását: Kát.200. A tölgyek alatt Szeretek pihenni, Hova el nem hat Város zaja semmi. Zöld lomb közein „Áttörve” az égbolt S a rét mezein Vegyül árny- és fényfolt. Arany margitszigeti élményeinek környezetét, az európai üdülőigényekhez illeszkedni kívánó modern oázist, az Ybl Miklós által tervezett Margit fürdőt, a Nagyszállót és azok rendezett környezetét Klösz György és Beszédes Sándor (kát. 200) fotográfiai mutatják be a tárlaton. A szigeten megtapasztalható érintetlen természet hangulatát Schickedanz Albert 218
