Vaderna Gábor (szerk.): Önarckép álarcokban. Kiállításkatalógus (Budapest, 2018)
Bevezetés
képzőművészetének párhuzamos törekvései mellett. Jól látszik itt, hogy Arany nem társta- lan alkotó - művészetének dilemmái, köztük a modernitással együtt járó bizonytalansága, a korszak művészeti törekvéseit mélyen áthatották. 5. A kivezető terem az Arany-értés hatástörténetét az Arany-muzeológia utóéletének kontextusában mutatja be. A Petőfi Irodalmi Múzeumnak szinte kötelessége is a múzeumi önreflexió: a kultuszt a múzeum nemcsak létrehozza, ápolja, de be is mutatja, színre is viszi annak keletkezését és működését. A kiállítás fő termei így a kultusz metamuzeológiai terei között értelmezhetőek. A kötet első nagyobb egysége a kiállítás leírását, illetve a kiállított műtárgyak leírását- elemzését tartalmazza. A második blokkban a fontosabb Arany-archívumok keletkezéséről és történetéről közlünk írásokat. Arany János halála után kultusza és hagyatékának archívumokba áramlása azonnal megkezdődött. Fia, Arany László érdekes módon nem egy nagy gyűjtemény létrehozásán gondolkozott, hanem decentralizálta apja hagyatékát. Bútorait nagyrészt a szülőváros Nagyszalontának adományozta, de juttatott (főként kéziratos) anyagot Nagykőrösre, Debrecenbe, Gesztre, a Nemzeti Könyvtárba, illetve hagyott néhány tárgyat és dokumentumot az Akadémián, apja utolsó lakhelyén is. Az itt közölt írások az Arany-hagyaték sorsát archívumtörténeti, muzeológiai és a gyűjteménypolitikai szempontból dolgozzák fel. S végül a harmadik rész a kiállításhoz kapcsolódó tanulmányokat vonultat fel. Ezek Arany modernségének kérdéseit járják körül. Az alteregókat, az urbanisztikai környezet dinamikus változását, a városon belül visszanyert természet tájképi konstrukcióját, a hivatalnoki robotot, a karikatúrák nyomán támadt önfeledt nevetést, a képzőművészeteknek a városi terekben történő újrapozícionálását. *** Mielőtt útjára bocsátjuk olvasóinkat, érdemes egy-két technikai jellegű információt megosztani a könyv használatával kapcsolatban. A műtárgyjegyzékek a Katalógus tíz alfejezete után találhatóak. A műtárgyjegyzék leírásai megadják azt a helyet is, ahol az adott műtárgy egészéről vagy részletéről kép található a kötetben. A kiállítás saját anyagán túli képek jegyzékét a kötet végén adjuk meg. A kötet szerkesztése során mindvégig az Arany János kritikai kiadás köteteit használtuk. A kisebb és nagyobb költemények esetében a főszövegben csak a címet (és a hosszabb szövegeknél a helyet) jelöltük. A többi esetben az AJÖM rövidítés utal a következő kötetekre: 14
