Vaderna Gábor (szerk.): Önarckép álarcokban. Kiállításkatalógus (Budapest, 2018)

Katalógus: Önarcképek, álarcok

keresik a választ az oldalfalon bemutatott kisplasztikák, Izsó Miklós Táncoló parasztok (kát. 87-90) című 15 darabos terakotta sorozatának bronzváltozatai. Bemutatásuk célja, hogy érzékeltessük, hogyan küzd a korszak a folklórelemek- itt a pásztortánc - dinamikájának szobrászati megörökítésével, hogyan próbálja a művész az antik kontraposztot harmonikusan egyesíteni a modern formákkal.

A nagykőrösi gimnázium, a városi társadalomtól elkülönült kisvilág, melynek 12 fős, diplomás tanári kara számos országos hírű irodalmárral, tudóssal dicsekedett, örömmel fogadta Aranyt (kát.91-92). „Mert a collegátus jókedvű nátzió”- írja Arany egy Lévay Józsefhez címzett episztolájában47 - a névnapokra és más nevezetes helyi alkalmakra készített, nem publikált versei jól tükrözik az összejövetelek oldott hangulatát, amelyre a költő igencsak vágyik: „Mulatság, szórakozás kell nekem minden áron, különben tönkrejutok.”48 Jellemző dokumentuma e társasági szokásoknak a Szilágyi Sándornak írott alkalmi költemény:

Kát. 88-90.

Végezvén beszédem épületes részét,

Halljuk már a malac utolsó nyögését,

Mellyel az élőktől örökre búcsúzik,

Mielőtt gyomrunkba - végképen becsúszik.

Előbb is gazdáján, megölőjén kezdi,

Szemét a tányérból ő reá mereszti,

Szájában az almát mérgesen harapja -,

Szóljon hát, mielőtt Lengyel úr bekapja.

(Alkalmatosságra írott versek)

Rengeteg munkát vállal magára sajátos pedagógiai módszereket alkalmazva. Saját irodalomtörténetet állít össze, Tompa, Jókai, Petőfi leveleit viszi be a tanterembe, a ritmusra koncentrálva, énekelve oktatja Pálóczi Horváth Ádámot. Nagy vállalkozása lett volna egy, az irodalmi műfajok szerint rendszerezett tankönyv, olvasókönyv megírása, melyet Heckenast Gusztáv adott volna ki.49 Még a közoktatási minisztérium iskolafelügyelőjének vizsgálati anyaga is elismeréssel szól róla, mint tanárról, diákjai visszaemlékezései egy kiváló, következetes, jó humorú pedagógus rajzát adják (kát.93). Az itt kiállított tanári tételsorról (kát. 94) Arany László is megemlékezik. Apja mindig három, különböző nehézségű témát jelölt meg, hogy a tanulók tehetségük szerint választhassanak,50 köztük verses kidolgozásra alkalmasakat is.

A Kecskeméttel versengő tanintézmény presztízse jelentősen emelkedett Arany ott töltött évei alatt. 1855-ben kapja meg az érettségi bizonyítvány (kát.95) kiállításának jogát, ami a költőnek újabb gondokat jelent. Pákh Albert így ír Aranynak az ekkoriban elhunyt Bajza József fiáról: „Fordulok én hozzád, mint a n. körösi gymnasium nagy érdemű tanárához és számos más nagy érdemű tanár még nagyobb érdemű kollegájához s ajánlom neked e sorok átadóját Bajza Jenőt, Bajza József fiát. [... Ajrra kérlek, hogy tegyetek érte mindent, a mit tehettek és segítsétek arra a Maturitásra, a mellyet annyira óhajt s melly neki

118