Vaderna Gábor (szerk.): Önarckép álarcokban. Kiállításkatalógus (Budapest, 2018)
Katalógus: Önarcképek, álarcok
költemény csaknem horrorisztikus történetében, jelezve ebben az évtizedben Arany műveinek hangulati szélsőségeit: Kát. 66. Múltnak, jövőnek kinja mind A percek árjában veszett el. Ki fesse azt a kéjt, mikor Gyötrelmes távoliét után Ily két rokon mell egybeforr? Midőn szót nem talál az ajk [,..]. S midőn az Így könnyült kebel Erőtlenebb ütésivei Ritkábban kérdez és felel; Midőn cseppenkint száll a vér S medrébe lassan visszatér; Midőn bizalmas szív szivén, Eggyéfonott érzelmiben, Bágyadt elomlással pihen: Hol a szavak, e nyugalom Édes báját kimondanom?! (Katalin, 5/3-8; 21-30.) Az emlékkiállítások hagyományos, alapvető funkciója a költőhöz köthető helyek megidézése. Ezek egyike a ma is látogatható geszti emlékhely. 1850-ben a költő számára földtulajdon, megtakarítás híján korlátozottak voltak a családjáról való gondoskodás lehetőségei. Noha köztisztviselői állást nem vállalhatott, a megélhetés szükségletei mégis némi kisegítő, írnoki munkára kényszerítik. A magántanítóskodás, a Tisza családnál töltött időszak igazi menedéket jelentett ebben a helyzetben a Nagyszalontától mindössze 13 kilométerre fekvő helységben. A kastélytól zöld sövénnyel elzárt, udvarra nyíló, egyetlen szobából álló nádfedeles kerti házat, a „remetelakot” (kát.66) Mészöly Géza örökítette meg jóval később, Tisza Kálmán tíz éves miniszterelnökségének emlékére. A politikus jeles élethelyszíneiből készült sorozat itt a haza nagy költőjéhez kapcsolta Tiszát, aki egyébként nem tartózkodott Geszten Arany ittlétekor. Az akvarell az Arany László kiadásában megjelenő kötetekből vált közismertté. Az erdélyi udvarházak mintájára épült kastély a nevezetes arisztokrata család, a Tiszák birtokközpontja (kát.65). A rajz a 19. század végi állapotot örökíti meg. Korabeli anekdoták szerint Arany munkaadói, Tisza Lajos és felesége, Teleki Julianna, valamint a távollevő felnőtt fiútestvérek sorsa jelenik meg Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényének alapszüzsé- jében.5 A keménykezű, konzervatív bihari adminisztrátor és a művelt, a politikai életben tájékozott, hazafias elkötelezettségű, gyermekeinek neveltetését férfias határozottsággal irányító feleség, a három fiú karaktere, 1848-49-es életeseményei bizonyos pontokon egyezést mutatnak a Baradlayakkal. 108
