Török Zsuzsa: Az Arany család tárgyai. Tárgykatalógus (Budapest, 2018)

Tárgykatalógus - Forradalom és nemzeti szimbólumok - Tárgyak

Lelőhely: Arany János Emlékmúzeum, Nagyszalonta 24. Sarkantyú

Leltári szám: Itsz. 111.98 (Korábbi Itsz.: Leltár 1899, 4/8; Debreczeni 1920,

58/98; Leltár 1958, III.98)

Anyag: Acél.

Méret: H.: 8 cm, Sz.: 6,5 cm Állapot: Csak a pár egyik fele van meg.

Leírás: Félköríves acél sarkantyú.

A gyűjteménybe kerülés adatai: 1885-ben Arany László ajándékozta a nagyszalontai Arany János Emlékbizottságnak és az általuk létrehozott múzeumnak.

A tárgy története: Arany 1860-ban, amikor a magyar viselet általános divattá vált, Nagykőrösről még azt írta Tompa Mihálynak, hogy a divat ellenére sem hajlandó sarkantyút veretni: „A »talpig magyar« időszak még nálam sem állott be. Tudom, meglőnek Pesten: de hiába, ha az egész hon »virágzik« is, nekem nincs kedvem »virágzani«. Volt idő és pedig nyomasztóbb légkörben (1850-2) hogy kinevettek a magyar nadrággal, megvárom most, míg kinevetnek a némettel is. Félek, hogy ha csináltatok, kimegy a divatból. Megvárom a lelkesedés állandóságát. - Felöltönyöm mindig volt magyar is, az most is van, és hordom, - de sarkantyút nem veretek. Az ily gebe pegazus, mint az enyém, nem való sarkantyúhoz.” (Arany János Tompa Mihálynak, Nagykőrös, 1860. március 30. = AJÖM XVII, 384.) Később azonban, amikor maga a gimnázium igazgatója, Szigeti Warga János is sarkantyúban járt, Arany is megtett annyit, hogy egy kis gombot üttetett a cipőjére. (Benkó Imre, Arany János tanársága Nagy-Kőrösön, Nagy-Kőrös, Ottinger Ede, 1897,125.) Valamikor 1866 után pedig díszmagyart is csináltatott, mivel mint már Pesten élő akadémiai főtitkárnak nagyobb ünnepségeken kellett megjelennie. Ez fekete díszmagyar ruha volt, fekete kucsmával, sarkantyús csizmával és karddal. Ebben a ruhában temették el.

(Debreczeni István, Arany János hétköznapjai, Bp., Gondolat, 1968,110.)

83

TÁRGYKATALÓGUS