Török Zsuzsa: Az Arany család tárgyai. Tárgykatalógus (Budapest, 2018)

Tárgykatalógus - Író, költő, hivatalnok

A ragasztott, előregyártott boríték csak a 19. század második felében kezdett terjedni. Arany is használt borítékot levelei küldéséhez, ám a ragasztott boríték nem azonnal szüntette meg a viaszpecsét használatát: levélborítékait vörös viaszpecséttel zárta. Monogramos sárgaréz pecsétnyomója is volt, lánya halála után pedig a Juliska pecsétnyomóját használta. Ezt megtehette, mivel monogramjaik megegyeztek. Eredetileg a sárgaréz pecsétnyomó is a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeumba került, ma már azonban nincs az ott található tárgyak között.

Arany János akadémiai dolgozószobájának íróasztalán állt vonalzója (Kát. 4.) és colstokja (Kát. 5.) is. E két tárgyat a szalontai jegyzőséghez kapcsolódó feladatkörökkel szokás ösz- szekapcsolni. Kisebb méréseket természetesen később is végezhetett, a vonalzót pedig kiemelésekre, címek aláhúzására író-hivatalnoki szerepkörében mindvégig tudta használni. A hivatalnoki szerepkör betöltéséhez ugyanakkor jól strukturált napirendre és időbeosztásra volt szüksége, ezért soroltuk asztali óráját (Kát. 13.) is e témakörhöz.

Török Zsuzsa

1A jegyzői lakás szobáinak számát Ercsey Sándor életrajzából lehet tudni: Ercsey Sándor, Arany János életéből, Bp„ Ráth Mór, 1883. 49.

2 Debreczeni István, Arany János hétköznapjai, Bp„ Gondolat. 1968, 48.

3 Ercsey, /. m., 57.

4 Arany János Ercsey Sándornak. Nagykőrös, 1851. november 12. = AJÖM XV. 408-409.

5 Arany János Tompa Mihálynak, Nagykőrös, 1852. december 1. = AJÖM XVI, 124.

6 Benkó Imre, Arany János tanársága Nagy-Kőrösön, Nagy-Kőrös, Ottinger Ede. 1897, 76.

7 Tolnai Lajos, A sötét világ = Régi magyar regények II, szöveggond., jegyz., utószó Szilagyi Márton, Bp.. Unikornis, 1994 (A magyar próza klasszikusai, 20), 236-237.

8 Debreczeni, /. m„ 112.

9 Arany Jánosné Ercsey Sándornénak, idézi: Ruttkay Veronika, Arany Jánosné levelei tükrében, Irodalomismeret, 1998/1-2,161.

10 Debreczeni, I. m„ 112.

11 Arany akadémiai dolgozószobájának ismertetését Debreczeni István könyve alapján foglaltam össze: Uo„ 113-116.

12 Gyimesi Emese, A Hársfa utca 1. lakói: Szendrey Júlia családjának terézvárosi otthona, Irodalomismeret, 2017/3, 52.

13 A zongora és a zenei nevelés szimbolikus társadalmi jelentőségéről a 19. századi középosztálybeli családokban: Fönagy Zoltán, Kislány a zongoránál: A zene a középosztály magánéletében a 19. században, Korall, 2013/51,18-40.

14 Petőfi Sándor Arany Jánosnak. Pest, 1848. január 29. = AJÖM XV, 174.

15 Arany János Szilágyi Istvánnak, Szalonta, 1851. január 18. = AJÖM XV, 328.

16 Arany János Ercsey Sándornak, Nagykőrös, 1854. június 21. = AJÖM XVI, 445.

17 Tompa Mihály Arany Jánosnak, Hanva, 1851. december 9. = AJÖM XV, 423.

18 Arany János Tompa Mihálynak, Nagykőrös. 1856. augusztus 1. = AJÖM XVI, 728.

19 Szemere Miklós Arany Jánosnak, Lasztóc, 1857. november 25. = AJÖM XVII, 122.

20 Arany János Szemere Miklósnak, Nagykőrös, 1857. november 29. = AJÖM XVII, 126.

21 Arany János Salamon Ferencnek, Nagykőrös, 1857. november 20. = AJÖM XVII, 117.

22 Tompa Mihály Arany Jánosnak, Hanva, 1861. március 3. = AJÖM XVII, 523.

23Tompa Mihály Arany Jánosnak, Hanva, 1856. július 27. = AJÖM XVI, 725.

24 Arany János Szél Piroskának, Karlsbad, 1874. július 30. = AJÖM XIX, 319.

25 Arany János Petőfi Sándornak, Szalonta, 1847. szeptember 7. = AJÖM XV, 138.

51