Török Zsuzsa: Az Arany család tárgyai. Tárgykatalógus (Budapest, 2018)

Zeke Zsuzsanna: Arany-tárgyak közgyűjteményekben

Arany János kardja.

Kép 4.

1956 júniusában Dánielisz Endrét nevezték ki a múzeum vezetőjévé, és felkérték az Arany-hagyaték újszerű bemutatására, valamint az ismeretterjesztés szempontjából hiányzó darabok helyettesítésére. „Tudósok és művészek, munkások és mérnökök, románok és magyarok dolgoztak együtt a közös cél érdekében.”22 Ennek köszönhetően Arany János születésének 140. évfordulóján, 1957-ben megújított kiállítással várta látogatóit az Arany és Petőfi által is megénekelt Csonka torony. Dánielisz elfogyhatatlan energiával gondozta és óriási odafigyeléssel ápolta Arany hagyatékát, gyarapította a múzeum anyagát. 1966-os leváltása után az általa épített kiállítás még évtizedekig fogadta a látogatókat, s csak az Arany-emlékév keretében, 2018 tavaszán nyílt új állandó tárlat.

Arany János egykori süvege, kardja, kardkötője és sarkantyúja

Budapest - Magyar Nemzeti Múzeum

A Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött pipa története szorosan kapcsolódik a Nagyszalontán őrzött gyűjteményhez. A múzeum munkatársának szíves szóbeli közlése szerint e tárgyat az intézmény 2000-ben egy magánszemélytől kapta ajándékba. Az ajándékozó a pipát gyerekkora óta őrizte, ugyanis 1944-ben, amikor a nagyszalontai Csonka tornyot kifosztották az orosz katonák, hozzá került megőrzésre. Hosszú időn keresztül nagy tisztelettel óvta a relikviát, mígnem úgy határozott, hogy felajánlja a budapesti közgyűjteménynek (Kát. 51.).

Nagykőrös - Arany János Református Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium; Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjtemény

Arany Jánost 1851-ben hívták meg Nagykőrösre tanítani. A felkérést rossz anyagi körülményeire hivatkozva kezdetben nem tudta elfogadni.23 A körösi egyháztanács átvállalta a költözés és a letelepedés költségeit, így Arany végül elfogadta a felkérést,24 és családjával Nagykőrösre költözött, ahol 1860-ig tanított a református főgimnáziumban.

31