Török Zsuzsa: Az Arany család tárgyai. Tárgykatalógus (Budapest, 2018)

Zeke Zsuzsanna: Arany-tárgyak közgyűjteményekben

Gyűjtünk és kérünk:

1. az Arany-családra vagy a költő életére vonatkozó minden emléktárgyat, okmányt vagy bárminemű iratot;

2. a költő bármily csekély kéziratát (költemény, levél, feljegyzés stb.), vagy ezen okmányoknak, leveleknek vagy feljegyzéseknek betű szerint hű másolatát;

3. költeményeinek különböző, régi és főkép első s a ponyván is megjelent kiadásait;

4. az Arany-irodalom termékeit, róla szóló műveket, cikkeket, értekezéseket;

5. a költő arcképeit, szobrait;

6. az Arany-jubileum alkalmából az ország minden részében rendezett ünnepélyek meghívóit, műsorait, ezekre vonatkozó s ezekről szóló hírlapi cikkeket;

7. a jubileum alkalmából megjelent önálló műveket, értekezéseket, hírlapokban megjelent költeményeket és kisebb cikkeket.

Egyúttal kérjük azokat is, kiknek birtokában Arany-relikviák nincsenek ugyan, de ilyenekről tudnak, arról egyesületünk elnökségét értesíteni szíveskedjék.

Végül kérjük az összes magyar lapok és folyóiratok kiadóhivatalait, hogy azokat a lappéldányokat, melyekben Aranyról írott cikkek eddig megjelentek és ezután meg fognak jelenni, múzeumunknak ajándékozzák.

A nagyszalontai Arany-emlékegyesület megbízásából: Szendrey Zsigmond főgimn. tanár.19

A trianoni békeszerződés után Nagyszalonta Románia határmenti települése lett. 1940-ben a második bécsi döntés nyomán az egész település visszakerült Magyarországhoz; a várost aztán 1944-ben elfoglalta a szovjet hadsereg, és 1947-től már újra Romániához tartozott. 1944 őszén tehát harci cselekmények színterévé vált Nagyszalonta, szovjet és román csapatok foglalták el utcáit. Mikó Pál, a múzeum őre néhány ládába rakott értéket a takarékpénztár széfjében helyezett el, a múzeumot pedig bezárta. A torony sajnos így is a fosztogatók egyik célpontjává vált, feldúlták termeit, ledöntötték a szobrokat, tönkretették a vitrineket, szétszórták a kéziratokat, Arany szobájának berendezéséből elvitték a költő ruhadarabjait, használati tárgyainak egy részét, valamint értékesebbnek vélt emléktárgyait. A menekülésből hazatért Tordai

Ferenc és Mikó Pál tanítók, egyesületi tagok a lehetőségekhez képest helyreállították a kiállítást, a tárlókat beüvegeztették, s a megmaradt relikviákat kiállították.20 Míg a kezdeti listák alapján 435 emléktárgyat tartottak számon, a fosztogatás után 135 darabbal kevesebbet számláltak. Dánielisz Endre Arany-emlékek Nagyszalontán című munkájában hosszasan sorolja a keletkezett hiány tételeit, köztük Arany János pipáival, dohányzásának számos kellékével, írókészletének egyes darabjaival, ruhaneműivel, szőnyegeivel.21 A Csonka toronyhoz készült második világháború előtti leporelló is mutatja, hogy kezdetben még megvoltak ezek Arany János ágya és a szék a melyen meghalt. a tárgyak a gyűjteményben (Kép 3.) (Kép 4.).

Kép 3.

Arany János szobájaként berendezett enteriőr a Csonka toronyban

30