Török Zsuzsa: Az Arany család tárgyai. Tárgykatalógus (Budapest, 2018)

Fónagy Zoltán: Az Arany család tárgyai társadalomtörténeti nézőpontokból

a szegény szabadparaszti születéstől az értelmiségi középosztály elitjéig tartó emelkedést, másrészt a rurális környezetből a modern nagyváros terébe való „átplántálódást”. Ráadásul mindkét folyamatot inkább külső impulzusok mozgatták, semmint belső motiváció vagy ambíció. Arany töredékesen ismert tárgyuniverzuma azt sugallja, hogy a tárgyakhoz való viszonyát erősen meghatározta a gyermek- és ifjúkor paraszti-mezővárosi szocializációja és protestáns neveltetésének puritanizmusa. Az életmód anyagi kereteit illetően elkerülhetetlen mértékig alkalmazkodott ugyan a mindenkori társadalmi státuszához tartozó elvárásokhoz, de messzemenően őrizte személyes autonómiáját. Úgy tűnik, tárgy- és térigénye az akadémiai palota lakójaként sem különbözött alapvetően a mezővárosi jegyzőétől vagy a gimnáziumi tanárétól. Elsőgenerációs nagyvárosiként ugyan a „merőben új mentális rend szabályait, a modern fizikai környezet esztétikáját és etikáját kezdte megismerni, megszokni”,42 de igazán nem érezte magáénak, és nem is törekedett az azzal való azonosulásra. Irodalmi tekintélye birtokában a presztízsvesztés kockázata nélkül meg is engedhette magának a kívülállást, ahogy Deák Ferencet sem jutott eszébe senkinek kulturálisan alacsonyabb rendűnek tartani azért, mert az Angol Királynő lakójaként is sok tekintetben zalai táblabíró maradt.

Fónagy Zoltán

1 Dobszay Tamás, Fónagy Zoltán, A rendi társadalom utolsó évtizedei = Magyarország története a 19. században, szerk. Gergely András, Bp., Osiris, 2003, 84-85.

2 A fenti ismertetés nagyban támaszkodott Szilágyi Márton életrajzára: Szilágyi Márton,.Mi vagyok én?" Arany János költészete, Bp., Kalligram, 2017,15-30.

3 Benda Gyula, A tárgyak fogyasztása és termelése a jobbágyfelszabadítást megelőző évszázadban = B. Gy., Társadalomtörténeti tanulmányok, szerk. Bácskai Vera, Gyurgyák János, Kövér György, Bp.,

Osiris, 2006, 369.

4 Benda Gyula, A lakásfelszereltség változásai Keszthelyen (1790-1849) = B. Gy.,

Társadalomtörténeti tanulmányok, i. m., 421; 427.

5Czettler Jenő, Magyar mezőgazdasági szociálpolitika, Bp., Pátria, 1914, 248.

6 Hofer Tamás. A»tárgyak elméletéhez’: Felszerelések és tárgyegyüttesek néprajzi elemzése =

Népi kultúra - népi társadalom: A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatócsoportjának Évkönyve XIII, szerk. KÓSA László, Bp., 1983, 53-55. A tárgyak hierarchiájáról és jelentéséről lásd még Jean Baudrillard, A tárgyak rendszere, ford. Albert Sándor, utószó Miklós Pál, Bp., Gondolat, 1987, 48.

7 Uo., 53-55.

8 Arany János Gyulai Pálnak, Nagykőrös, 1854. január 21. = AJÖM XVI, 382.

9 Voinovich Géza .Arany János életrajza, I—III. kötet, Bp., MTA, 1929-1938, III, 222.

10 Arany János Tompa Mihálynak, 1861. augusztus 25. = AJÖM XVII, 573.

11 Budapesti Czim- és Lakjegyzék, 1880-1881 (1. évfolyam)

<https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_01_1880-1881/?pg=0&layout=s>

Utolsó letöltés: 2018. július 10.

12 Arany János Szilágyi Istvánnak, Nagykőrös, 1853. február 5. = AJÖM XVI, 166.

13 Szécsi Noémi, Géra Eleonóra, A budapesti úrinő magánélete, 1860-1914, Bp., Európa, 2015, 30.

14 Arany János Ercsey Sándornak, Nagykőrös, 1853. július 21. = AJÖM XVI, 268; Arany János Ercsey Sándornak, Nagykőrös, 1853. szeptember 27. = AJÖM XVI, 311.

15 Arany János Tompa Mihálynak, Nagykőrös, 1853. május 23. = AJÖM XVI, 226; Arany János

23