Török Zsuzsa: Az Arany család tárgyai. Tárgykatalógus (Budapest, 2018)
Török Zsuzsa: Biografikus tárgyak
emberek természetének, külvilághoz való viszonyának jobb megértéséhez segítenek hozzá.4 A tárgyak és emberek kapcsolatának megragadásában ezért egyre nagyobb szerepet kap a kapcsolatiság, a kölcsönhatás, a kölcsönös függőség és egymásrautaltság fogalma. E szemlélet módszertani állásfoglalást is jelent: a tárgyak „életre keltését”, vagyis a tárgyhasználat dinamikus és folyamatszerű aspektusainak felismerését és értelmezését, más szóval a tárgyakhoz társított társadalmi jelentések és a köréjük szerveződő társadalmi gyakorlatok vizsgálatát.5 A tárgyak ezen elgondolás szerint nem az emberektől elszigetelten, passzívan és mozdulatlanul léteznek, hanem az őket használó egyénekhez és csoportokhoz kapcsolódó gyakorlatok és tervek sora szerveződik köréjük, és alakul ki miattuk. Kiadványunkban ennek megfelelően nem a használati kontextusukból kiragadott tárgyak gyűjteményszerű katalógusban való elhelyezését tekintettük kizárólagos célnak, hanem a tárgyak társadalmi karrierjének dinamikus, kontextusfüggő pillanataira is kíváncsiak voltunk. Úgy tekintettünk tehát e tárgyakra, mint amelyek elválaszthatatlanok azoktól a társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatoktól, amelyek hatást gyakoroltak rájuk, és amelyeket maguk is alakítottak. Amellett, hogy kitértünk a tárgykatalógus műfaji jellegzetességeinek elmaradhatatlan tartozékaira, a tárgyak anyagi aspektusainak (anyag, méret, állapot, szín, formára vonatkozó leírás) kérdésére, vizsgálódásainak fókuszát a tárgyak és az emberek közötti interakciókra is ráirányítottuk. Foglalkoztunk tehát a tárgyak és használóik közötti kölcsönhatás természetével is, más szóval azzal, hogy tárgyak és emberek kölcsönösen hogyan gyakorolnak hatást egymásra.6 A biografikus értelmezés lényege, hogy így nemcsak magukról a tárgyakról fedhetünk fel információkat, hanem az emberekről is, akik hatással voltak rájuk, vagy használták őket.7 Arany Jánosné Ercsey Julianna melltűje például nemcsak magáról az ékszerről árul el alakjára, színére, típusára vonatkozó információkat, hanem arról is, aki viselte, az ékszerviselet alkalmairól, tehát tágabb értelemben Aranyné és az Arany család társasági életéről. A töredékes tárgyi adottságok (hiszen nyilvánvalóan jóval több tárgy volt az Arany család tulajdonában, mint amennyi a katalógusba bekerülhetett) és a róluk szóló szórványos iratanyag (főként a családi levelezés darabjai) bemutatásával tehát annak a kulturális miliőnek a megértésére is törekedtünk, amelyben e tárgyak - különböző kontextusokban - érintkezésbe kerültek használóikkal. E törekvésünket a tárgyak történetének leírásában és az egyes tárgycsoportokat bevezető fejezetekben egyaránt érvényesítettük. A tárgyak és emberek közötti érintkezések dinamikus modelljének hangsúlyos eleme az életrajziság. E megközelítés szerint a tárgyak képesek materializálni tulajdonosaik életútját, vagyis képesek arra, hogy emléktárgyakká, biografikus tárgyakká váljanak.8 Katalógusunkban a hat témakör mentén elrendezett tárgyak voltaképpen Arany János és az Arany család életének egy-egy sajátos aspektusába engednek betekintést. Az írói, költői, hivatalnoki szerepkörhöz sorolt tárgyak apropóján a bevezető fejezet a betöltött szerepkör (szalontai jegyzőség, nagykőrösi tanárság, pesti akadémiai titoknokság) és az írás helyszíneinek változásai mentén az Arany család helyváltoztatására, költözéseire, valamint az írás tárgyi feltételeire is fényt derít. A Forradalom és nemzeti szimbólumok című témakör és a hozzá kapcsolódó tárgyak Arany 1848-1849-es tevékenységét és általában politikai magatartását érinti. Az Arany család női tagjaira koncentráló rész Ercsey Julianna, Arany Juliska és Széli Piroska hétköznapjaiba, 10
