Lakos Anna (szerk.): Kortársunk Chehov. Milyen gyorsan telik az idő! (Budapest, 2018)

Lakos Anna: Kortársunk Csehov - Milyen gyorsan telik az idő! - a kiállítás szövege

K. Sztanyiszlavszkij a Moszkvai Művész Színház Sirály előadásában Trigorin szerepében. (Forrás: OSZMI)

A MOSZKVAI MŰVÉSZ SZÍNHÁZ REPERTOÁRJÁN SZEREPLŐ CSEHOV-BEMUTATÓK: Sirály (1896), Ványa bácsi (1897), Három nővér (1901), Cseresznyéskert (1903)

Jelenetkép a Sirályból, rendező: K. Sztanyiszlavszkij (Forrás: OSZMI)

A Művész Színház alkotói olyan fontosnak tartották a Sirályt, hogy a színház függönyére is felkerült a címadó figura, az új színjátszás, az új drámaírás szimbólumaként.

A Művész Színház működése során több változáson ment keresztül. Az 1917- es forradalom után nehezen találta meg a hangot az új kultúrpolitikával. „A Kulturális Népbiztosság színházi ajánló jegyzékébe például csak az egyfelvo- násosok és a Cseresznyéskert került be. 1920-ban az egyik fontos ülésen maga Anatolij Vasziljevics Lunacsarszkij (1875-1933) művelődéspolitikus mondta, hogy »Csehovot illetően kétségei vannak«. Nem sokkal később egyértelműen le is írta: »Úgy gondolom, hogy orosz repertoárunkban Csehovra most aligha van szükség«.” (Peterdi Nagy László: Csehov színháza, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1975., 112.o.)

Ugyan Sztanyiszlavszkij felismerte, hogy a történelmi változások - az 1917-es forradalom - más kontextust teremtettek Csehov darabjainak előadásához, mégsem változtatott semmin, nem jutott el a Csehov-repertoár újragondolásához. „«Játszani» akarjuk Csehovot. Ez szörnyű. Temetést csinálunk az előadásból” „Mikor Másától búcsúzom a Három nővérben, furcsa érzésem támad. Azok után, amit átéltünk, nem lehet sírni azon, hogy egy tisztecske elutazik, a hölgye pedig itthon marad. Csehov most nem okoz lelki örömet. Nem jó játszani...” (Peterdi, im. 113. o.)

A Művész Színház pszichológiai realizmusa halhatatlan értékeket tárt fel a Csehov-darabokban. A harmincas években azonban egy új generáció - Mejer- hold, Jevgenyij Vahtangov, Alexander Tairov - új utakat keresett a Csehov-mű- vek rendezésekor. Mejerhold például a saját társulatával szatirikus, groteszk komédiaként értelmezte a Cseresznyéskertet.

12