Balázs Eszter: Művészet akcióban. Kassák Lajos avantgárd folyóiratai A Tett-től a Dokumentumig, 1915-1927 - Az avantgárd és folyóiratai 3. (Budapest, 2017)
Balázs Eszter: Avantgárd és radikális háborúellenesség Magyarországon - A Tett (1915-1916)
A TETT BETILTÁSA A háború kultúrájának/kultúráinak nemcsak az ellenség gyűlölete, hanem gyakran a belső ellenség megbélyegzése is része volt. A Tett éppen azon a magyar irodalmi élet szempontjából viharos őszön jelentkezett, amikor Rákosi Jenő vezetésével kampány indult Ady Endre lejáratására. A kampány nem mellékesen a nyugatos írók ellen is irányult válaszul a fokozatosan erősödő háborúkritikájukra. Mindazonáltal a Kassák által utólag „bátor halottsiratóknak”’8 nevezett írók nem hagytak fel azzal, hogy kitartásra buzdítsák a fronton harcoló katonákat, azaz továbbra is teljesítették a háború kultúrájának minimális programját.58 59 60 61 62 A Tett - a Nyugatta\ ellentétben - indulásától fogva radikálisan új hangot ütött meg a háborús diskurzusokkal és reprezentációkkal szemben. A lap a cenzúra folyamatos ellenőrzése alatt működött, a tömegsajtó is felfigyelt rá,6 a közvélemény figyelmét mégis inkább betiltásával vívta ki. Sajtótermék betiltására ugyanis a háború kitörése óta nem került sor Magyarországon.6' A háborús diskurzus nyelvezete uralta a médiát, a katonai hírek alapos megszűrése mellett utólagos cenzúra volt érvényben, valamint az öncenzúra is általános volt. Következésképp a háború első éveiben - Kassák lapját leszámítva - nem volt olyan orgánum, amely ennyire elszánt háborúellenes hangot ütött volna meg. A betiltásra kétféleképpen reagált a sajtó. A katolikus lapoknak a valláserkölcs nevében megfogalmazott kifogásai szinte szóról-szóra megegyeztek az Osztrák-Magyar Monarchia ellen 1915 májusában hadba lépett Olaszországot és a futurista értelmiséget sújtó hazai vádakkal.52 Az Új Idők össze is kötötte ezeket az érveket a születő avantgárd bírálatával - még 1915 nyarán - Kassák Eposz Wagner maszkjában című kötetének ismertetésében: „Hát még mindig akadnak, akik az irodalomban nem a szépet, az örök emberi értékeket, hanem a korcs és beteg futuristákat tekintik ideáljaiknak?”63 A Pesti Futár 1916 őszén, A Tett betiltásakor ugyancsak „irodalmi tébolyról" és „példátlan zagyvaságról” 58 Uo„ 183. 59 Balázs Eszter, Szó és cselekvés kettőssége, értelmiségellenesség, értelmiségi felelősség Magyarországon az első világháború elején, Múltunk, 61/2., 2016, 50-53. 60 A Pesti Napló és A Világ például rendszeresen szemlézte és ajánlotta olvasói figyelmébe A Tett számait. 61 N. n., c. n., Könyvtári Szemle, 4/1., 1916, 85. 62 Dobó Gábor, Elképzelni a háborút: „őrjöngő futuristák” és „áruló olaszok” a tízes évek közepén megjelenő magyar lapokban, in Dobó Gábor-Szeredi Merse Pál (szerk.), Jelzés a világba, i. m., 56-58. 63 N. n., Éposz Wagner maszkjában, Új Idők, 21/28., 1915, 48-49. 51
