Balázs Eszter: Művészet akcióban. Kassák Lajos avantgárd folyóiratai A Tett-től a Dokumentumig, 1915-1927 - Az avantgárd és folyóiratai 3. (Budapest, 2017)
Balázs Eszter: Avantgárd és radikális háborúellenesség Magyarországon - A Tett (1915-1916)
kaphattak a lapban, azt mutatta, hogy a háború kataklizmájában Kassákék „a nemek közötti testvéri/bajtársi kapcsolat új mintáját” is képviselték.19 20 Ez a fajta nyitottság nagy lépés volt a női szerzők egyenrangú szerepeltetésében, amely azonban nem volt ellentmondásoktól mentes. Kassák és más szerzők is, főként a „polgári művészet” elutasításakor, gyakran a nőellenes retorika toposzait használva nőiesnek - azaz kevésbé értékesnek - bélyegezték az ilyen művészetet. A Tett szerkesztői levonták a tanulságokat a háborúpárti írók és értelmiségiek elsöprő társadalmi hatásával kapcsolatban is. Összeurópai jelenség volt, hogy a tömegsajtó és más kommunikációs hálózatok révén ez utóbbiak uralták a háborúval kapcsolatos megnyilatkozásokat. Kassák és társai megkíséreltek szembe menni velük, illetve általában is szembe helyezkedni a háború kultúrájával. 1915 őszén, amikor Rákosi Jenő kampányt indított a háborút bírálni merészelő írók, értelmiségiek ellen (ez volt az úgynevezett Ady-Rákosi-vita), Franyó Zoltán költő, újságíró, aki épp harctéri szabadságát töltötte, kiállt a megvádoltak mellett A Tett lapjain.90 Cikkéből a cenzúra törölt is egy részt. Hasonlóképpen állította pellengérre Gallovich Károly az elesett értelmiségit övező hőskultuszt is.21 A Tett szerzői elszántan bírálták a magyar háborús propaganda szolgálatába állított művészetet, és rendre szóvá tették a szellemi konformizmus jelenségét. Uitz Béla expresszionista festő elutasította a magyar festészet háborúpárti elvárások szerinti megújítását.22 Kassák Lajos a Fiatalok nevű csoportosulás szemére vetette apolitikusságukat és a nevükkel össze nem egyeztethető konformizmusukat,23 Uitz az 1916-os Tavaszi tárlaton kiállító fiatalok dilettantizmusát és sekélyességét is számon kérte.24 A lap törekedett a Shakespeare-kultuszt fölhasználó háborús patriotizmus leleplezésére is. Németországhoz hasonlóan nálunk is a hatalomhoz közeli írók, értelmiségiek a nagy múltú hazai Shakespeare-kultusszal érveltek a 19 A mintához lásd: Birthe Kundrus, Gender Wars, The First World War and the Construction of Gender Relations in the Weimar Republic, in Karen Hagemann-Stefanie Schüler-Springorum (eds.), Home/Front, The Military, War and Gender in 20th Century Germany, Berg, Oxford-New York, 2002,166-167. Földes Györgyi, Avantgárd, nők, háború, Újvári Erzsi és Réti Irén az aktivista folyóiratokban, in Kappanyos András (szerk.), Emlékezés egy nyár-éjszakára. Interdiszciplináris tanulmányok 1914 mikrotörténelméről, MTA, Budapest, 2015,195-208. Újvári Erzsi portréjához lásd: Kálmán C. György, Élharcok és arcélek, Balassi, Budapest, 2008,32-49. 20 Franyó Zoltán, Néhány gorombaság az igazság nevében, A Tett, 1/1., 1915,18-19. 21 Gallovich Károly, Mégegyszer Zubolyról, uo., 19-20. 22 Uitz Béla, A fiatalok két tárlaton, A Tett, 1/4., 1915, 68. 23 Kassák Lajos, Politika? Művészet?, A Tett, 2/12., 1916,185-187. 24 Uitz Béla, Czigány és Csaba a tavaszi tárlaton, uo., 200. 41
