Balázs Eszter: Művészet akcióban. Kassák Lajos avantgárd folyóiratai A Tett-től a Dokumentumig, 1915-1927 - Az avantgárd és folyóiratai 3. (Budapest, 2017)
Balázs Eszter: Avantgárd és radikális háborúellenesség Magyarországon - A Tett (1915-1916)
Balázs Eszter AVANTGÁRD ÉS RADIKÁLIS HÁBORÚELLENESSÉG MAGYARORSZÁGON- A TETT (1915-1916) Az első világháború idején, 1915. november 1-jén indult el Kassák első lapja A Tett, amely az első magyar nyelvű avantgárd folyóirat és radikálisan háborúellenes orgánum volt. A „háborús tettet" (harcteret) a „szóval" (hátországgal) kontrasztba állító háborúpárti diskurzus szóhasználatával szemben a címválasztás egyszerre hangsúlyozta a művészi alkotófolyamat teremtő jellegét, a művészet összekapcsolását a gyakorlati élettel, társadalomformáló szerepét, valamint a szerkesztők háborúellenes magatartását. A lap a szellemi bezárkózásra ösztönző háborús légkörben ritka kivételként a művészeti modernizmusok békeévekre jellemző nemzetközi tájékozódását tűzte zászlójára. Közvetlen ihletűjeként a német expresszionista és antimilitarista hetilapot, a Die Aktion tartjuk számon.1 [1. kép] A Tett alapítója, felelős szerkesztője és kiadója egy személyben Kassák Lajos volt, aki verseinek és novelláinak köszönhetően ebben az időben már ismertnek számított az irodalmi életben. [2. kép] A lap szerkesztői között számos fiatal, pályakezdő, de már ismertebb költőt, kritikust és társadalom- tudóst is találunk, mint György Mátyás, Komját Aladár, Lengyel József, Mácza János, Raith Tivadar, Rozványi Vilmos, Vajda Imre és Kassák testvére, Újvári Erzsi. A Tett olvasóközönsége főként szabadgondolkodó-radikális (részben marxista) fiatalokból verbuválódott, akik a háború ellen agitáló Galilei Körben gyülekeztek. A folyóirat a második számtól ötszáz-ezer példányban jelent meg, és szinte kizárólag az eladott számok utáni bevételből tartotta fenn magát, hirdetőkre nem vagy alig számíthatott. Rövid, egyéves működése alatt terjesztését a hatóságok egy ízben korlátozták, majd 1916 őszén végérvényesen betiltották, ami egybeesett a cenzúra erősödésével a háborús Magyarországon. KASSÁK ÚTJA A TETT MEGALAPÍTÁSÁIG Kassák Lajos iskoláit félbehagyva tizenkét évesen kezdett el lakatosinasként dolgozni, majd Győrött és 1905-1909 között újpesti és angyalföldi gyárakban szakmunkás volt. Belépett a Magyar Szociáldemokrata Párt munkásegyletébe, de önéletírása szerint sokat bírálta a mozgalmat merevségéért és politikai opportunizmusáért. 1909-ben a munkásintézményekből és -csoportokból 1 1 A német expresszionista Die Aktion (19TI-1932) volt a legfontosabb német antimilitarista orgánum az első világháborúban. Alapító szerkesztője Franz Pfemfert. Arra, hogy Kassákék számára ez a lap irányadó szellemi minta volt, elsősorban A Tett-ben publikált írásokból következtethetünk. 33