Balázs Eszter: Művészet akcióban. Kassák Lajos avantgárd folyóiratai A Tett-től a Dokumentumig, 1915-1927 - Az avantgárd és folyóiratai 3. (Budapest, 2017)
Hubert van den Berg: Kassák Lajos, a bécsi MA és az avantgárd folyóiratok „Internacionáléja” az 1920-as években
szerint olyan mozgalomról van szó, amely az esztétikát formális kísérletté és absztrakcióvá tette) és ahogy az 1920-as évek elején közelítettek hozzá. KIEGYEZETT-E A MŰVÉSZETI ÉS A TÁRSADALMI AVANTGÁRD? A kortárs művészeti avantgárdról szóló első átfogó beszámolóban, amely 1921-1922-ben Revue der avant-garde címen cikksorozat formájában a holland Hét Ceti'j folyóiratban jelent meg, Theo van Doesburg valamiféle utópikus tervezet helyett „a szellem nemzetköziségeként" határozza meg az avantgárdot.45 Van Doesburg szerint az „Avant-garde!” - „Előőrs!” - olyan jelmondat és csatakiáltás volt, amely alatt „a világ összes modern és ultramodern csoportosulása minden művészeti ágban egy teljesen új kifejezési forma felé indult el”. Van Doesburg szerint ennek a „rendetlen” Internacionálénak „csupán egyetlen rendje van, az a belső izgatottság, hogy az életnek ideális-realista kifejezést adjon, s azt a művészet segítségével tisztán esztétikai módon értelmezze”. Úgy tűnik, ezen a ponton Van Doesburg elképzelése közel kerül Creenbergéhez. Ugyanakkor Creenberggel ellentétben ő úgy gondolta, hogy a tiszta művészet képes beteljesíteni utópikus küldetését, s egy szebb jövőt készít elő az emberiség számára. Más szavakkal, Van Doesburgnél a tiszta művészetnek még van politikai küldetése, a művészet nem kizárólag önmagáért létezik és önmagára vonatkozik. Sőt, Van Doesburg elismerte, hogy ő, más művészekkel együtt, egy jóval szélesebb mozgalom egyik szárnyát képviselte csupán. Szerinte az avantgárd „a társadalmi és esztétikai területen egyaránt tevékenykedő forradalmi művészcsoportok közös megnevezésére szolgál”.46 Maurice Wullens, a francia irodalmi lap, a Les Humbles szerkesztőjének megkülönböztetése nyomán hangsúlyozza, hogy „az egész avantgárdnak két fő alakulata volt, az egyik az esztétikai, a másik a társadalmi szárnyat képviselte”. Wullens az esztétikai szárnyat tiszta művészeti avantgárdnak, a társadalmit pedig az eszmék avantgárd- jának hívta, ugyanakkor, ahogy Van Doesburg megjegyezte, számos művész valahol a kettő között helyezkedett el.47 A történeti avantgárdról szóló mai beszámolók csak elvétve hivatkoznának avantgárd lapokként a társadalmi kritikát középpontba állító Les Humbles irodalmi folyóiratra vagy a politikai mozgalommá kinövő Clartéra. A Les Humbles mellett Van Doesburg a társadalmi avantgárd folyóiratainak tartja még a Clartét, a Die Aktiont és a Der Gegnert.48 Nyilvánvalónak tűnik, hogy Kassák 45 Theo van Doesburg, Revue der avant-garde, Hét Cetij, 6/1., 1921,109. 46 Uo. 47 Uo. 48 Uo., 111. Theo van Doesburg, Revue der avant-garde, Duitschland, Hét Cetij, 6/2., 1921,199. 29
