Balázs Eszter: Művészet akcióban. Kassák Lajos avantgárd folyóiratai A Tett-től a Dokumentumig, 1915-1927 - Az avantgárd és folyóiratai 3. (Budapest, 2017)

Galácz Judit: Papírra vetett avantgárd kísérletek - A MA Zenei és színházi különszáma (1924)

A MECHANIKUS SZÍNHÁZI IDEA EGYÉB MEGJELENÉSEI A MÁ-BAN

Ha a különszám publikációit és a MA előző évben megjelenő, a konstruktivista mechanikus színházat tematizáló szövegeit - Molnár Farkas és Sánta Pál írásait35 - egybevetjük, láthatjuk, hogy Kassákot is azok az elméletek izgatták, amelyekben addig nem tapasztalt színpadi terek és színjátszási módszerek megalkotásáról volt szó. Sánta Pál is kritikus volt az új kísérletekkel szemben: bár a művek elmozdultak a naturalizmustól, az új rendező sem a dráma és a színpad egységét nem teremtette meg, hanem a drámáról alkotott saját ideáit követő, azokon alapuló alkotást hozott létre. Erre válaszolt Molnár Farkas a Bauhausban megvalósított mechanikus színházi kísérletek védelmében. A mechanikus színpad célja szín-tér élményt adni a nézőknek, ami „architekto- nikusan alakított tér és szín jelenségekből áll, ahol az ember tökéletes egyensúlyban, belekoordinálva a térbe egy együttes összművészeti jelenséget ad". Bár Molnár Farkas értekezése nem jelent meg újra az 1924-es különszámban, az általa leírt, Georg Teltscher és Kurt Schmidt féle Mechanikus balett egyik jelenetképe illusztrációként látható a Zenei és színházi különszám ban.

Mindamellett, ha Kassák előzőekben ismertetett színházi gondolatait nézzük, feltételezhetjük, hogy szimpatizálhatott a Levy Moreno által kifejlesztett színházi modellel, és az azzal kapcsolatos többtagú, teátrumi tér kialakításával, amely egy olyan gyakorlatot vizionált, amelyben eltűnik a színpad és a közönség közötti határvonal, és a szerepek akár fel is cserélődhetnek: a közönség tagjai színészekké válhatnak, a színészekből pedig nézők lehetnek.

Az itt vázlatosan ismertetett Zenei és színházi különszámban látható alkotások és a koncepciózus szerkesztés a magyar közönség számára is láthatóvá tette az avantgárd színházról való gondolkodás sokszínű ideáit az 1920-as években. Ehhez az eleven nemzetközi diskurzushoz csatlakozott Kassák Lajos is, aki oly módon rendszerezte az új színház elveihez kapcsolódó gondolatokat, hogy azok hatással lehettek a későbbi hazai kezdeményezésekre is.

35 Molnár Farkas, A mechanikus színpad, i. m., [6.] Sánta Pál, Az új dráma és új színpad, MA, 8/9-10., 1923, [5-6.]

36 Molnár Farkas, A mechanikus színpad, i. m., [6.]

37 Kurt Schmidt-Georg Teltscher, Figurine des Mechanisches Balletts, MA, Musik und Theater Nummer, 9/8-9., 1924, [12.]

195