Balázs Eszter: Művészet akcióban. Kassák Lajos avantgárd folyóiratai A Tett-től a Dokumentumig, 1915-1927 - Az avantgárd és folyóiratai 3. (Budapest, 2017)

Hubert van den Berg: Kassák Lajos, a bécsi MA és az avantgárd folyóiratok „Internacionáléja” az 1920-as években

utólag, hanem már az 1920-as években felbukkant Kassáknál is), már akkor szembetűnő, hogy a MA számtalan formában kiemelkedő és meghatározó sze­repet játszott az avantgárd folyóiratok hálózatában és a korszak transznacioná­lis konstruktivizmusában. Túl azon, hogy Kassák lapja folyamatos hivatkozási alapot jelentett más folyóiratok számára, kulcsszerepét legjobban mégis az a tény illusztrálja, hogy a már említett hirdetési ábrát, melyet Kassák 1922 őszén tervezett, majd adott közre a MÁ-ban, az 1920-as évek konstruktivista folyóira­tai sorra átvették, hol egy az egyben, hol mintaként hasonló ábrák készítésé­hez. A MA ugyanakkor nem csupán folyóirat, de kiadó is volt, amely magya­rul és németül is megjelentetett könyveket. Ami a MA-nak mint az avantgárd vezető hangjának nemzetközi helyzetét illeti, az a tény, hogy a kiadó 1922-ben magyar-német, kétnyelvű könyvet jelentetett meg Kassák és Moholy-Nagy szerkesztésében Új művészek könyve14 címen, jelentősen hozzájárult az euró­pai konstruktivizmuson belül a MA státuszának növekedéséhez. Eltekintve Kassák rövid bevezetőjétől, a könyv az új művészek és az új művészet mutus libere, vagyis olyan képes kiadvány, amely érthető azok számára is, akik nem olvasnak magyarul vagy németül. Nem kétséges, hogy Malevics Fekete négyzete - a maga megkapó egy­szerűségével - a konstruktivizmus megfellebezhetetlen ikonja lett, és gya­korta bukkant fel a konstruktivista folyóiratokban, nemcsak eredeti alakjá­ban, hanem számos változatban is. E változatok egyszerre érzékeltették a konstruktivizmus malevicsi verziója, a szuprematizmus melletti elkötelező­dést, de ezzel párhuzamosan azokat a különbségeket is, amelyek az egyes folyóirat-szerkesztők konstruktivizmussal kapcsolatos, gyakran valóban szét­tartó értelmezéseiből fakadtak. így a Hans Richter szerkesztésében megje­lenő berlini C. Material zur elementaren Gestaltung vagy Theo van Doesburg De Stijlje a Mécanoban utaltak ugyan Malevics ikonjára, de hogy jelezzék a konstruktivizmuson belüli saját útjukat, fehér négyzetté alakították azt. Avarsói Biok szerkesztői a fehér négyzetet a konstrukció szóval kombinálták.5 Seuphor - a Cercle et Carré-ban - a fekete négyzetet egy fekete körrel együtt ábrázolta. Kurt Schwitters lapjában, a Merz ben egy fekete és egy fehér négy­zetet láthatunk, körülöttük a „Dadára” és a „Merzre" utaló ikonszerű, négyzet alakú jelekkel, ami - ahogy néha maga nevezte művészetét - az ő személyes 13 Kassák Lajos levele Theo van Doesburghöz, 1922. szeptember 30. Közli: Csapiár Ferenc (szerk.), Kassák az európai avantgárd mozgalmakban, 1916-1928, Kassák Múzeum és Archívum, Budapest, 1994, 22-23. 14 Lajos Kassák-László Moholy-Nagy (hrsg.), Buch neuer Künstler, MA, Wien, 1922. Kassák Lajos- Moholy-Nagy László (szerk.), Új művészek könyve, MA, Bécs, 1922. 15 Biok, 1/2., 1924, [8.] 16

Next

/
Thumbnails
Contents