Balázs Eszter: Művészet akcióban. Kassák Lajos avantgárd folyóiratai A Tett-től a Dokumentumig, 1915-1927 - Az avantgárd és folyóiratai 3. (Budapest, 2017)

Szeredi Merse Pál: Kassákizmus - A MA Bécsben (1920-1925)

megszokott formai és tartalmi jellegzetességeit teljesen figyelmen kívül hagyták, és egy homlokegyenest más hangot ütöttek meg, mint Kassák korábbi expresszionista szabadversei. A humortól, iróniától és öniróniától sem mentes nyelvi környezetben a főként Schwitters-től megörökölt dadaista elemek fedezhetők fel. A költői eszközöket és a nyelvtani struktúrákat dekomponáló, gyakorlatilag téma nélküli költeményekben szabad asszociációk, abszurd metaforikus képek és Kassákéletét kommentáló köznyelvi hangvételű szövegrészietek váltják egymást.

A MA nemzetközi sikerei ellenére a magyar közeg nem akceptálta a „dadaista" Kassákot. Kritikusai, de még közvetlen munkatársai is, akik a politikai aktivista Kassákot tisztelték, öncélúságát vetették a szemére. „A szavak nem azért vannak, hogy tartalmat hurcoljanak mint a zsákhordók” - írta Kassák egyik versében.28 Első jelentős és mindmáig legismertebb műve az önéletrajzi ihletésű dadaista hosszúverse A ló meghal és a madarak kiröpülnek volt, amelyben Kassák 1909-es nyugat-európai csavargásának és ezen keresztül művésszé válásának történetét dolgozta fel.

„ÁTLÉPNI A DADÁN”-A KÉPARCHITEKTÚRA ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA

Az avantgárd művészet nemzetközi fejleményei 1920-tól arra inspirálták Kassákot, hogy ő maga is képzőművészeti kísérletezésbe kezdjen. A számozott

[21] Kassák Lajos-Moholy-Nagy László (szerk.), Új művészek könyve, Julius Fischer Verlag,

Bécs, 1922, [címlap Kassák Lajos grafikájával]

28 Kassák Lajos, 13, MA, 6/7., 1921, 86. Vö. Kassák Lajos, Levél a művészetről II., Bécsi Magyar Újság, 1920. szeptember 12., 3.

125